Köztisztviselő távmunkavégzése

Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők jogállását a Kttv. és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák, közöttük a 30/2012. Korm. rendelet, amely – címéből is kitűnően – a távmunkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazza. A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

A számla tartalmi elemei

Kérdés: Tankerületünk részére kiállított számlán kötelező-e feltüntetni az anyagköltséget és a szolgáltatás munkadíját külön-külön? Nem elég a számla mögé az árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...múlik.Amennyiben komplex feladatvégzésről, tehát a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban felmerült anyagköltségről van szó, és a szerződésben egy vállalási ár szerepel, akkor nem szükséges feltüntetni külön az anyagköltséget és a szolgáltatás árát a számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
Részlet a válaszából: […] ...az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be”. Statisztikai szempontból az állományi létszámba csak a megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak tartoznak bele, az eseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Ingatlan szerzési időpontja

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan esetén az (1) bekezdés szerint meghatározott szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.”Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében, az ingatlan (ingatlanrész), továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Önkormányzati jármű átadása

Kérdés: Önkormányzatunk lízingszerződés keretében járművet vásárolt. A jármű beszerzését egy helyi alapítvány pénzbeli hozzájárulásával támogatta, olyan mértékben, hogy az önkormányzatot csak az üzemeltetési költségek, a jármű időközbeni fenntartása terhelte. A lízing lejáratakor a jármű az önkormányzat tulajdonában került. A jármű kötelező feladat ellátására nincs bevonva, üzleti vagyon részét képezi. Mivel az eszköz megvásárlását tulajdonképp 100%-os mértékben az alapítvány biztosította, jogosult az önkormányzat képviselő-testülete dönteni a jármű térítésmentes átadásáról az alapítvány részére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat testületi határozattal átadhatja a járművet az alapítványnak. Erre vonatkozóan nincs jogszabályi tiltás. Amennyiben a jármű beszerzési áfáját levonásba helyezték, akkor a térítésmentes átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet az Áfa-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Volt bérlő nevére szóló közüzemi számlák

Kérdés: Önkormányzatunk bérbe adja a tulajdonában lévő ingatlant magánszemélynek, lakhatás céljából. A bérleti szerződés szerint a bérlő kötelessége, hogy a közüzemi szolgáltatókkal szerződjön. A bérlő felmondta a szerződést, és kiköltözött a lakásból, azonban a fogyasztásmérők átírása még nem történt meg, így a volt bérlő nevére érkeznek a közüzemi számlák, amit ő nem akar már megfizetni. Milyen módon tudjuk könyvelni a volt bérlő helyett az önkormányzat által kifizetett, de a bérlő nevére szóló közüzemi számlákat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdéses közüzemi számlákat még a bérlőnek kellene kifizetni, mert az általa elfogyasztott mennyiségeket tartalmazza, akkor a kifizetett számlákat a bérlővel szembeni követelésként a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések főkönyvi számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Támogatásból finanszírozott hivatali út

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati forrásból 25 fő részére 4 nap 3 éjszaka szállás és étkezés 950.000 forint plusz utazási költségre 1.050.000 forint támogatást nyert. A szervezett utazáson hivatali dolgozók és képviselők vesznek részt. Milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?
Részlet a válaszából: […] ...a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Ingatlan vagyon nyilvántartása

Kérdés: Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke. Milyen módon kell szerepeltetni az ingatlan értékét a katában?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok közé sorolandó: „a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Magánszemély ingóértékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ajándékba kapott ingó vagyontárgyát szeretné értékesíteni. Milyen adókötelezettsége keletkezik az értékesítés során?
Részlet a válaszából: […] ...cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Kedvezményes belépőjegy juttatása

Kérdés: Művelődési központ szervezésében egy musical-előadás lesz, mely országosan van meghirdetve. A szolgáltatóval szerződésben az intézmény áll, és a jegyek eladásából származó bevétel is az intézményé, mely tiszteletjegyeket szeretne adni, mind a saját dolgozói, mind pedig külsős személyek részére. Az általa adott maximum 10.000 forint értékű tiszteletjegy ezekben az esetekben hogyan adózik? Amennyiben más intézmény is, vagy az önkormányzat a saját dolgozóinak, vagy a többi intézményének is adna/venne belépőjegyet, akkor az milyen juttatásnak számít, és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. b) pontja alapján adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény [kiállítóhely] kiállítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
1
8
9
10
173