Találati lista:
191. cikk / 1255 Gépjármű, illetve helyiség bérbeadása
Kérdés: Tankerületi központunk több gépjárművel rendelkezik. Az alapító okiratunk nem tartalmaz bérbeadási tevékenységet, azonban esetenként a dolgozóink számára magánrendezvényekhez bérbe adunk gépjárműveket, illetve gyakran bérbe adunk helyiségeket, tornatermet. A bevétel könyvelése miként szabályos? Mely kormányzati funkciót kell használnunk?
192. cikk / 1255 Színházjegy ajándékba
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, a színházunk részt vett a "Jelenlét Fesztiválon", ahol több nemzetiség tartott előadásokat. Színházunk igazgatója vett 50 db jegyet, melyet szétosztott. A színháznak ez reprezentációs kiadásnak számít-e, mivel kis értékű ajándék, és kell-e adóznia utána?
193. cikk / 1255 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának megállapítása
Kérdés: A közös hivatal dolgozója várhatóan szeptember hónapban fog szülni. Főállása mellett február hónapban létesített további jogviszonyt munkaviszony keretében. A további jogviszony beszámít-e ebben az esetben a GYES, illetve a GYED összegébe?
194. cikk / 1255 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan kérném szíves segítségüket. A május hónaptól bevezetésre kerülő vármegye-, illetve országbérletek kapcsán merült fel a következő kérdésünk: Ha a munkavállaló ország- vagy vármegyebérletet vásárol, de a tényleges munkába járásához ennél alacsonyabb értékű, meghatározott km-re szóló bérlet is elegendő, melyet korábban is vásárolt, mi mint munkáltató a korábbi munkába járási költségtérítést tartjuk jogosan kifizethetőnek. Helyes-e a költségtérítés mértékének ilyen meghatározása, illetve milyen módon szükséges bizonylatolni a kifizetést? Jelen gyakorlat szerint a munkáltató nevére szóló számlát, illetve utólag a bérletszelvényt adta le a dolgozó, és a számla alapján térítettük a 86%-ot. Ország- vagy vármegyebérlet vásárlása esetén a számla nagyobb összegről is szólhat, mint ténylegesen a munkába járáshoz szükséges bérlet, így a kifizetett összeg 86% alatt lesz. Arra gondoltunk, hogy azon dolgozókat, akik az újonnan bevezetésre kerülő bérletet kívánják vásárolni, nyilatkoztatjuk a lakóhely és a munkahely tényleges távolságáról, és a nyilatkozat, valamint az arra a távolságra eső bérlet ára lesz a kifizetés alapja.
195. cikk / 1255 Külföldi kiküldetés napidíja
Kérdés: A helyi önkormányzatok esetében milyen szabály vonatkozik a külföldi kiküldetés napidíjára? A 172/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a kormányrendelet hatálya már nem vonatkozik az önkormányzatokra, ezért nem tudom, hogy jelenleg milyen szabályok alapján lehet megállapítani a napidíj összegének felső határát.
196. cikk / 1255 Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?
197. cikk / 1255 Építményadó elszámolhatósága
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának ingatlan-bérbeadási tevékenysége kapcsán merült fel kérdésként, hogy költségként a bevétellel szemben az önkormányzat részére megfizetett építményadó elszámolható-e?
198. cikk / 1255 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye I.
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy milyen jövedelem után érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)? Ha a magánszemély bérbe adja a lakását, az abból származó jövedelem után is érvényesíthető-e a kedvezmény?
199. cikk / 1255 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye II.
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy ha három vér szerinti gyermekével együtt neveli a férje előző kapcsolatából származó gyermekét is, akkor igénybe veheti-e a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK)?
200. cikk / 1255 Szja-alap-kedvezmények
Kérdés: Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?
