1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja elvált. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik a családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő szabályokat?

Kérdés: Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.

Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.

Kérdés: Tankerületi központunk több gépjárművel rendelkezik. Az alapító okiratunk nem tartalmaz bérbeadási tevékenységet, azonban esetenként a dolgozóink számára magánrendezvényekhez bérbe adunk gépjárműveket, illetve gyakran bérbe adunk helyiségeket, tornatermet. A bevétel könyvelése miként szabályos? Mely kormányzati funkciót kell használnunk?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, a színházunk részt vett a "Jelenlét Fesztiválon", ahol több nemzetiség tartott előadásokat. Színházunk igazgatója vett 50 db jegyet, melyet szétosztott. A színháznak ez reprezentációs kiadásnak számít-e, mivel kis értékű ajándék, és kell-e adóznia utána?

Kérdés: A közös hivatal dolgozója várhatóan szeptember hónapban fog szülni. Főállása mellett február hónapban létesített további jogviszonyt munkaviszony keretében. A további jogviszony beszámít-e ebben az esetben a GYES, illetve a GYED összegébe?

Kérdés: Munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan kérném szíves segítségüket. A május hónaptól bevezetésre kerülő vármegye-, illetve országbérletek kapcsán merült fel a következő kérdésünk: Ha a munkavállaló ország- vagy vármegyebérletet vásárol, de a tényleges munkába járásához ennél alacsonyabb értékű, meghatározott km-re szóló bérlet is elegendő, melyet korábban is vásárolt, mi mint munkáltató a korábbi munkába járási költségtérítést tartjuk jogosan kifizethetőnek. Helyes-e a költségtérítés mértékének ilyen meghatározása, illetve milyen módon szükséges bizonylatolni a kifizetést? Jelen gyakorlat szerint a munkáltató nevére szóló számlát, illetve utólag a bérletszelvényt adta le a dolgozó, és a számla alapján térítettük a 86%-ot. Ország- vagy vármegyebérlet vásárlása esetén a számla nagyobb összegről is szólhat, mint ténylegesen a munkába járáshoz szükséges bérlet, így a kifizetett összeg 86% alatt lesz. Arra gondoltunk, hogy azon dolgozókat, akik az újonnan bevezetésre kerülő bérletet kívánják vásárolni, nyilatkoztatjuk a lakóhely és a munkahely tényleges távolságáról, és a nyilatkozat, valamint az arra a távolságra eső bérlet ára lesz a kifizetés alapja.

Kérdés: A helyi önkormányzatok esetében milyen szabály vonatkozik a külföldi kiküldetés napidíjára? A 172/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a kormányrendelet hatálya már nem vonatkozik az önkormányzatokra, ezért nem tudom, hogy jelenleg milyen szabályok alapján lehet megállapítani a napidíj összegének felső határát.

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának ingatlan-bérbeadási tevékenysége kapcsán merült fel kérdésként, hogy költségként a bevétellel szemben az önkormányzat részére megfizetett építményadó elszámolható-e?