847 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.

Kérdés: Átnéztük az adóhatóságnál nyilvántartott törzsadatainkat. Észleltük, hogy nem jelentettünk be minden kapcsolt vállalkozást, ezt pótolni tudjuk. Néhány bejelentett kapcsolt vállalkozásnál az adatok hiányosak, hogyan lehet ezt pótolni?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, szeretnénk táncházat szervezni, amelyen bárki részt vehet. A táncházra belépődíjat szednénk, ami a nemzetiségi önkormányzat saját bevétele lenne. Van-e lehetőségünk ilyen módon saját bevételhez jutni, és milyen formában valósítható meg ezen bevétel beszedése? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?

Kérdés: Egy magyar adóalany a MOSS egyablakos rendszerbe Magyarországon jelentkezett be, és a MOSS-rendszeren keresztül teljesítette bevallási kötelezettségét, továbbá fizette meg a más tagállamban esedékes áfát az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után. Ha az adóalany korábban a MOSS egyablakos rendszeren keresztül teljesítette az adókötelezettségét, és a MOSS-on keresztül benyújtott bevallását módosítania kell, akkor ezt megteheti az OSS egyablakos rendszeren keresztül? Az adóalany 2021. július 1-jétől már az OSS-rendszeren keresztül teljesíti adókötelezettségeit az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után.

Kérdés: A 44/2011. Korm. rendelet értelmében kötelesek vagyunk bizonyos beszerzéseinket a központi ellátószerv útján megvalósítani. Jogosultak vagyunk a kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha bizonyítjuk, hogy az ajánlatban meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudjuk a terméket a meghatározott műszaki tartalommal és paraméterekkel máshonnan beszerezni. Példa: A szállító ajánlata 48 000 forint leszállítva. A BVOP ajánlata 39 000 forint + igény esetén 30 000 forint szállítási költség. Jelen esetben mit takar az ellenérték kifejezés? Csak a termék egységárát, vagy az esetleges szállítási költséget is? Elutasíthatom a BVOP ajánlatát, mert teljes bekerülési költség alapon a különbözet meghaladja a 20%-ot?

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?

Kérdés: Költségvetési intézményként a lakosság számára nyújtunk szolgáltatást. A fenntartó önkormányzat pályázati forrást nyert el olyan szolgáltatások lebonyolítására, melyre intézményünk alkalmas. A forrás átadása számlák ellenében történne. Jogszerű-e a fenntartó és intézménye között egy megbízási szerződésen alapuló számlamozgással járó ügylet?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk – különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség – számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?

Kérdés: A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok helyi rendeletet alkottak a hivatali helyiségeken kívül vagy hivatali időn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséért járó díjazásról, mely 15 000 forint + áfa összegben került meghatározásra. A fizetendő díj az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül-e, és áfa hatályán kívüli bevétel vagy szolgáltatás áfás bevétele? Amennyiben közhatalmi bevételnek minősül, kötelező-e számlát kiállítani?