Egészségház hulladékszállítási szerződése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában áll az egészségház, melyet ingyenesen használ 3 háziorvos és a védőnői szolgálat. Eddig a védőnők miatt az önkormányzat nevére szólt a kommunális és a veszélyeshulladék-elszállítási szerződés, és továbbszámláztuk a 3 háziorvosnak a rájuk eső részt. Mivel a védőnői szolgálat állami átvétele miatt ez a rendszer indokolatlanná vált, a jövőben is ezt a rendszert kell-e fenntartani, továbbszámlázással, vagy a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben ez kizárt, és az egyes vállalkozó orvosoknak a saját nevükre kell megkötniük a kommunális- és veszélyeshulladék-szállítási szerződést is?
Részlet a válaszából: […] vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának – ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező, elkülönítetten gyűjtött hulladékát –, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését.A Hulladék tv. alapelvként mondja ki, hogy a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért [a szennyező fizet elve 3. § e) pont].A Hulladék tv. 91. §-ának (3) bekezdése szerint társasház díjcsökkentett hulladékdíj fizetésére csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kulturális szolgáltatás

Kérdés: Egy fővárosi strand területén fényparkkiállításra kiállított számlát adómentesen el lehet-e számolni a munkavállaló részére mint cafeteria?
Részlet a válaszából: […] igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.Az adómentes körbe tartoznak az élő szereplős színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások, továbbá a Kul-tv. 1. számú mellékletének r) pontja szerinti közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatások, akár a köz-művelődési intézményben, akár közösségi színtéren valósul meg.A fényparkkiállítás nem élő szereplős előadás, és a Kul-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

A 30 év alatti anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó 30 év alatti anya szeretné az adóbevallásában utólag érvényesíteni az adóalap-kedvezményt. Milyen adatokat kell megadnia a bevallás kitöltése során, valamint kell-e bármilyen igazolást mellékelni, csatolni a bevalláshoz?
Részlet a válaszából: […] év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni az alábbi adatokat:– a kedvezményre való jogosultság jogcímét,– gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint– a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon

Kérdés:

Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?

Részlet a válaszából: […] nem lehet a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat a tulajdonába tartozó vagyont az intézmények részére használatba adhatja, vagy átadhatja vagyonkezelési szerződéssel, erről az önkormányzatnak a vagyonrendeletében kell rendelkeznie. Amennyiben a költségvetési szerv csak használatba kapta az ingatlant, abban az esetben nem mutathatja ki azt a mérlegében, annak az önkormányzat könyveiben kell szerepelni. Ha a vagyonrendelet nem teszi lehetővé a vagyonkezelésbe adást, akkor az ingatlanokat ki kell vezetni a költségvetési szerv könyveiből, és az önkormányzat könyveiben nyilvántartásba kell venni. A költségvetési szerv és a fenntartó önkormányzat között átadott/átvett eszközöket a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számlával szemben kell elszámolni, a bruttó értéket és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bejelentése

Kérdés: A Púétv. rendelkezései alapján kollégáink 2024-től köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kerülnek foglalkoztatásra. Van-e, és ha igen, milyen teendő a 'T1041-es nyomtatványon teljesítendő bejelentésekkel, változásbejelentésekkel összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] megnevezése "közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony".Abban az esetben, ha a foglalkoztatott bejelentése már korábban is a 1102-es jogviszonykóddal történt, akkor kizárólag a megnevezés változása miatt nem kell új biztosítottijogviszony-bejelentést teljesítenie a foglalkoztatónak. Ha a munkavállaló például 1101-es jogviszonykóddal (munkaviszony) lett korábban bejelentve, akkor a foglalkoztatónak 2023. december 31-én változásbejelentéssel le kell zárnia a korábbi jogviszonyt, és a Púétv. hatálybalépésének napjával be kell jelentenie az új jogviszonyt.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Személyszállítási szolgáltatás

Kérdés: Osztrák szolgáltató állított ki számlát az önkormányzati hivatal (általános szabályok szerinti adózó adóalany) részére személyszállításról. Gyerekeket szállított a busz külföldi sportversenyre egy magyarországi városból, egy másik magyar várost megjelölve a számlán megállási helyként, egy horvát településre, majd a következő napon visszahozta a busz a csapatot, ugyanezen megállási hely érintésével az indulási helyre Magyarországra. A számláján az osztrák szolgáltató megbontotta a belföldi és a külföldi személyszállítást, a belföldinél nulla összeget szerepeltetve, mind a nettó, mind a 10%-os áfa összegénél. A külföldi szállításnál a nettó összeget szerepeltette, 0 forintos áfával. A hivatalnak keletkezik áfabevallási és -befizetési kötelezettsége ebben az esetben a személyszállítási szolgáltatás igénybevétele után?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatást nyújtónak a teljes utat meg kell bontania:– a szolgáltatás belföldi útszakaszra eső része az Áfa-tv. területi hatálya alá tartozik, és mentes az adó alól,– a szolgáltatás külföldi útszakaszra eső része az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, ezért ezzel kapcsolatban nem merül fel belföldön áfafizetési kötelezettség.Ha az utasokat az indulás helyére juttatják vissza, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy két személyszállítási szolgáltatás teljesül: egy odautaztatás és egy visszautaztatás.Ha a személyszállítást egy belföldi adóalany megrendelésére olyan külföldi adóalany végzi, aki belföldön[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Részlet a válaszából: […] nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába, vagyonkezelésébe kapott eszközöket és az átadott kötelezettségeket a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai megnyitását követően, a folyamatos könyvelés keretében az alapítás napjával veszi fel a könyveibe. (3) Ha az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet részére történő visszaadásként kell a könyveiből kivezetnie. Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte. (4) Az (1)–(3) bekezdések szerinti esetben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket a nemzeti vagyon változásaival, az egyéb eszközöket és a kötelezettségeket az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaival szemben kell a könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni. A társulás és az önkormányzat közötti térítésmentes eszköz átadás-átvétel számviteli elszámolása az Áhsz. 14. §-ának (4) bekezdése alapján eredménysemlegesen történik, a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számla közbeiktatásával. Az Áhsz. 15. §-ának (3a) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke a társulásnál kimutatott bruttó érték, valamint nyilvántartásba kell venni az átadásig elszámolt értékcsökkenést is. Amennyiben az eszközhöz az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján időbeli elhatárolás is kapcsolódik, azt az önkormányzatnak az eszköz átadás-átvétellel egyidejűleg szintén át kell venni, a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számla közbeiktatásával. A könyvelési lépéseket a 38/2013. NGM rendelet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Növekedések E) pontjának 1–4. pontjai szerint kell elvégezni. A társulás önálló jogi személy, a társulás könyveiben kell a társulás vagyonát nyilvántartani. A társulás mérlegében és beszámolójában szerepel a társulási vagyon. 2. A társulás önálló jogi személy, adóalany az apportba adott alapító vagyoni után nem kell áfát fizetni az Áfa-tv. 18. §-ában foglaltak szerint. 3. A társulásnak tagnyilvántartást kell vezetni, amely a következőket tartalmazza: – a település megnevezését, – a település lakosságszámát, – az önkormányzat székhelyét, –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

Kérdés:

Egy társaság fő üzleti tevékenysége ajándéktárgyak összeszerelése és értékesítése. Az értékesítés magánszemély vásárlók és adóalanyok részére egyaránt történik. A társaság Magyarországon munkavállalókat foglalkoztat, gazdasági tevékenységét egy általa bérelt magyarországi raktárépületben és a hozzá tartozó irodahelyiségben folytatja. E tevékenység keretében a társaság elkészíti (legyártja) a későbbiekben értékesített termékeket. Az ajándéktárgyakat Kínából és Dél-Koreából importált alapanyagok felhasználásával a társaság alkalmazottai készítik el, szükség esetén raktározzák azokat. Az elkészült késztermékeket kiszállítják a megrendelőknek. A társaság nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett adóalany és magánszemély vevők részére is folytat értékesítést. A kiszállítást a társaság által megbízott magyar adóalany vállalkozók végzik. A társaság a kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítése érdekében nem kíván külön áfaregisztrációkat létrehozni azon tagállamokban, amelyekben magánszemélyek felé végez értékesítést, így a közösségi távértékesítései kapcsán az ún. egyablakos rendszeren keresztül tervezi a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeinek rendezését. A jövőben a társaság – informatikai és technikai megfontolásokból – a kanadai kapcsolt vállalkozásának honlapján működő e-kereskedelmi felületen ("webshop") keresztül tervezi termékeit értékesíteni. A kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetése érdekében egy külső (kanadai) szolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a szolgáltató biztosítja azt a szoftveres hátteret, amely segítségével a saját honlapon működő webshop egyszerűen létrehozható, a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapjába integrálható. A webshop tehát a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapján keresztül lesz elérhető, ugyanakkor a szolgáltató szoftvere biztosítani fogja (ún. "hosted service" keretében), hogy azon a vásárlók képesek legyenek a termékeket megrendelni és kifizetni. A termékek jellemzőit, így különösen azok árát illetően a társaság és a kanadai kapcsolt vállalkozás dönthet majd. A szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján a társaságok igény szerint egyéb kapcsolódó bővítményeket, funkciókat is vásárolhatnak a honlapjukon működő webshophoz (pl. ilyen – vásárlásösztönzési célból – a kuponnal való fizetés lehetővé tétele, kimutatások, marketingeszközök megrendelése). A szolgáltató díjszabása alapján a kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetésével kapcsolatban havi díjat, valamint az adott időszaki tranzakciók mértéke után arányos díjat köteles fizetni. A díjakat a kanadai társaság – a rá eső rész mértékéig – a társaságra fogja terhelni, így a webshop üzemeltetésének anyagi terheit közösen viselik. A szolgáltatóval kötött megállapodás szövegezése alapján a megrendelő (a kanadai kapcsolt vállalkozás) mint bolttulajdonos ("store owner") lesz definiálva.
A fentiekkel kapcsolatban, a vonatkozó uniós és magyar áfaszabályok értelmében platformnak minősülhet-e
a) a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapja a társaság vonatkozásában, illetve
b) a külső (kanadai) szolgáltató, mint a webshop technikai üzemeltetője, a kanadai kapcsolt vállalkozás vonatkozásában,
és a platformokra vonatkozó áfaszabályokat, elsődlegesen az Áfa-tv. 12/C. § (2) bekezdését kell-e esetükben alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] – értékesítését segíti elő, akkor úgy tekintendő, mintha az értékesítést elősegítő adóalany kapta volna meg, majd ő maga értékesítette volna a szóban forgó termékeket". Az Áfa-tv.-nek a Héa-irányelv 14a. cikke (2) bekezdésén alapuló 12/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy "ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék Közösség területén történő – a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő – értékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben". Az elektronikus felületre mint vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályt azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor az elektronikus felület olyan termékértékesítést segít elő, amelyet Közösségben nem letelepedett adóalany teljesít (nem adóalanyok részére). Figyelemmel arra, hogy a kérdésben szereplő esetben a termékértékesítést teljesítő társaság a Közösségben letelepedett adóalany, valamint a rendelkezésre álló további információkra, meglátásunk szerint az Áfa-tv. 12/C. §-ának (2) bekezdését nem kell és nem is lehet alkalmazni, függetlenül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Elektronikus számla

Kérdés: Befogadhatunk-e olyan számlát, amely e-mailben érkezik társaságunkhoz pdf-formátumban, géppel van kiállítva (digitális aláírás és időpecsét nincs a számlán), a számla kézzel aláírt, és pecsét is van rajta. (Elektronikus számla tárolására jelenleg még nem alkalmasak a rendszereink, de a fenti esetben ez nem is releváns véleményünk szerint.)
Részlet a válaszából: […] bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött pdf-számla is.Ha az adóalany olyan elektronikus számlát fogad be, amin nincs sem elektronikus aláírás, sem hash-kód, vagy bármilyen olyan informatikai megoldás, mely védené azt a változtatás ellen, célszerű lehet elektronikus aláírással vagy bármely más dokumentumvédelemmel ellátnia. A jelenleg alkalmazott online számlázórendszerekkel kibocsátott elektronikus számlák tartalmaznak aláíráspanelt, így azokat sem külön elektronikus aláírással vagy időbélyeggel, sem tollal írt aláírással, pecséttel nem szükséges ellátni. Az online számlázórendszerekben kiállított elektronikus számlákon feltüntetésre kerül az, hogy a számla elektronikus számla.A számla kötelező adattartalmát az Áfa-tv. 169. §-a tartalmazza, ennek alapján nem kötelező feltüntetni sem az aláírást, sem a bélyegzőt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Védőnői feladatellátás

Kérdés:

Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Részlet a válaszából: […] feladat. Fentiek alapján, bár a védőnői feladat ellátásához szükséges ingatlanok használatának biztosítását az Eatv. ingyenesen írja elő, azonban az ingatlan vonatkozásában feltételezhetően továbbra is az önkormányzat áll szerződésben a közüzemi szolgáltatókkal, továbbá az épület fenntartásának kötelezettsége valószínűleg továbbra is az önkormányzatot terheli, ezért az ingatlan fenntartása során az önkormányzatnál felmerült költségeket a kórház számla ellenében kifizeti. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. E rendelkezés alapján a konkrét esetben olyan, az Áfa-tv. értelmében vett ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét az ingatlan használatával kapcsolatban áthárított költségek képezik. Az önkormányzat ugyanis, bár a használatért nem számít fel díjat (ebben az értelemben az Eatv. alkalmazásában beszélhetünk ingyenességről), azonban a bérbeadáshoz járulékos jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartozik, így – álláspontunk szerint – az ingatlan-bérbeadás nem tekinthető ingyenes ügyletnek, hanem annak ellenértékeként, így adóalapként a megtérítendő költségeket kell figyelembe venni. Az ingatlanok használatának biztosítása tehát az Áfa-tv. rendszerében adóköteles ügyletként azonosítandó, amely főszabály szerint – az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján – adómentes, azzal, hogy ha az önkormányzat élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tételi lehetőséggel, akkor az ügylet áfa felszámításával számlázandó. A költségeket azonban – álláspontunk szerint – meg kell osztani aszerint, hogy melyek azok, melyek az ingatlan-bérlethez köthetők (és így a bérbeadás adóalapját képezik), és melyek azok, melyek az abban folytatott tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel (és ezért nem tartoznak bele az ingatlan-bérbe-adás adóalapjába). A klasszikus rezsielemek (víz-, gáz-, áram-, távhőköltségek) egyértelműen az ingatlan-bérlethez köthetők. A telefon és internet díjának megítélésére az alábbiakat tartjuk irányadónak: Az Európai Bíróság a C 392/11. sz. ügyben hozott ítéletében az alábbiak szerint rendelkezett: A bíróság megállapította, hogy valamely szolgáltatást egységesnek kell minősíteni, amennyiben a jogalany által nyújtott két vagy több szolgáltatási elem, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ugyanez a helyzet továbbá akkor is, amennyiben egy vagy több szolgáltatási elem főszolgáltatást alkot, míg a másik vagy többi elemet úgy kell tekinteni, mint amelyek egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen, valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Nincs abszolút szabály a szolgáltatásnyújtás terjedelmének az áfa szempontjából történő meghatározására, és így a szolgáltatásnyújtás terjedelmét az összes körülmény figyelembevételével kell meghatározni. Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a nyújtott szolgáltatások egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
1
5
6
7
9