Kettős állampolgár magyarországi ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke amerikai-magyar kettős állampolgár, külföldön él, a magyarországi lakóhelyét is megszüntette. Van azonban egy magyarországi ingatlanja, melyet bérbe kíván adni. Kérdésként merült fel, hogy melyik államban keletkezik adókötelezettség a bérbeadással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet 2023. január 8-án megszűnt, azonban egyes rendelkezései 2023. 12. 31-éig alkalmazhatóak voltak.Ebből következően 2024. január 1-jétől a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján jogosult, és az ilyen jövedelem nem egyezményes államból származó jövedelemként válik adókötelessé.Nemzetközi adóügyekben egy személy adóügyi illetőségét – egyezmény hiányában – az érintett országok illetőségre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. Egyezmény hiányában abban az államban terheli a magánszemély jövedelmét teljes körű adókötelezettség, amely államban a hatályos szabályok szerint a magánszemély belföldinek minősül.Egyezmény hiányában a Magyarországon található ingatlan hasznosításából származó bevétel adóztatása tekintetében az Szja-tv. rendelkezéseit kell alapul venni.A hivatkozott törvény kimondja, hogy az ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében az ingatlan fekvése szerinti állam a jövedelemszerzés helye.Mivel ez esetben a jövedelemszerzés helye Magyarország, a bevétel belföldön adóztatható. Az Szja-tv. alapján az adó mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.Az Szja-tv. 3. §-ának 2/a) pontja értelmében belföldi illetőségű magánszemély a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:        

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)
Részlet a válaszából: […] jog illeti meg;– a munkavállaló a munkáltató szervezetrendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos;– munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat;– a munkavégzés kizárólag személyesen történhet;– a munkavállaló munkájáért munkabért kap;– a munkavállaló a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát;– a munkavégzés költségét a munkáltató viseli.A megbízási jogviszony jellemzői:– gondossági kötelem;– a gondos ügyellátásra tekintettel a megbízó a megbízási díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre;– a szerződés alapvetően szóban és írásban egy-aránt megköthető;– a megbízott a megbízó célszerű és szakszerű utasításait köteles végrehajtani, az utasítás kiterjedhet az ügy egészére;– a megbízottnak az ügy ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeit a megbízó viseli;– a megbízott saját eszközeivel végzi az ügyellátást;– esetenként köteles a megbízott a megbízót tájékoztatni;– a megbízott a teljesítéshez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:        

Használt személygépkocsi utáni áfa

Kérdés: Németországban élő apa Magyarországon élő lányának ajándékba ad egy használt (15 éves Peugeot) személygépkocsit. Ez az ügylet az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e Magyarországon? Ha igen, akkor mentes-e az áfa alól, vagy keletkezik-e az új tulajdonosnak Magyarországon áfafizetési kötelezettsége? Véleményem szerint nem, azonban a regisztrációs adó adatlapjának TARIC-számában a nemzeti kiegészítő kód 2. karakterét a két választható kategóriából 6-osra (27% áfa) javíttatta a hatóság 9-esről (áfamentes), ezért merült fel a kérdés.
Részlet a válaszából: […] pontja határozza meg az alábbiak szerint:a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg.Amennyiben az ajándékba[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Vásárolt parkolóőrök elszámolása

Kérdés: Intézményünk parkolóőröket szerzett be, melyeket egyelőre anyagköltségként tartunk nyilván (elszámolva K312 rovaton), valamint a parkolóőrök telepítésére egy külsős szolgáltatót vettünk igénybe, aki a betonozást, illetve az eszközök rögzítését végezte (elszámolva K337 rovaton). Véleményünk szerint az eszköz, amely éven túl szolgálná az intézmény működését, csak az igénybe vett szolgáltatással együtt látja el funkcióját. Helyes-e, hogy saját kivitelezésű beruházásként számoljuk el könyveinkben a két számla összegének értékében a parkolóőrök beszerzését és telepítését?
Részlet a válaszából: […] tárgyi eszköz. Abban az esetben minősülhetne saját előállítású tárgyi eszköznek, ha saját munkaerő alkalmazásával állítaná elő az eszközt. Amennyiben a megvásárolt parkolóőr egy éven túl szolgálja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kifestőfüzetek elszámolása

Kérdés: Intézményünk (bábszínház) gyermekek részére 1000 db foglalkoztató- (kifestő-) füzet értékesítését tervezi (a kifestőket készletként tartanánk nyilván), melyhez 2 szállítószámla kapcsolódna. Az egyik számla a kifestők tervezését tartalmazná, a másik számla pedig a nyomdai kivitelezés költségeit. A fenti gazdasági eseményt saját kivitelezésű készlet előállításaként kell könyvelni? Ha nem, mi a helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] állapotban maradnak, bár értékük változhat. A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. A kifestőfüzeteken az intézményük saját teljesítménynek minősülő munkafolyamatot nem végez, a beszerzést követően változatlan formában értékesíti.Ennek alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:      

Köznevelési jubileumi jutalom

Kérdés: Jelenleg önkormányzati fenntartású óvodában dolgozom óvodapedagógusként. Ha esetleg átmennék nem önkormányzati fenntartású intézménybe, pedagógiai szakszolgálathoz (állami fenntartású), ott is jogosult lennék a köznevelési jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre terjed ki”. A 3. § 21. pontja szerint a köznevelés területén működő munkáltatónak az Nkt.-ban meghatározott köznevelési intézmény, továbbá a tankerületi központ minősül. Az Nkt. 7. §-ának (1) bekezdése sorolja fel a köznevelési intézményeket, ennek k) pontja nevesíti a pedagógiai szakszolgálati intézményeket. Tehát az ilyen intézménynél dolgozók szintén köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő távmunkavégzése

Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
Részlet a válaszából: […] kérelemmel kapcsolatosan a munkáltató 30, illetve bizonyos esetekben 15 napon belül köteles döntést hozni, mégpedig írásban és megindokolva. Az indokolásnak valósnak és okszerűnek kell lennie, és nem valósíthat meg joggal való visszaélést, azaz nem vezethet a köztisztviselő jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására [Kttv. 10. § (1) bekezdés].A kormányrendelet azt is tisztázza, hogy a távmunka alkalmazása érdekében a kinevezést módosítani kell. Ebből az is következik, hogy a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el a távmunkavégzést, erre csak a köztisztviselő beleegyezésével kerülhet sor. A 11. § (2) bekezdése értelmében a kinevezésnek tartalmaznia kella) a közszolgálati tisztviselő távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását,b) a munkáltató és a távmunkát végző közszolgálati tisztviselő közötti, a szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeit,c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költségek elszámolásának módját.A felek megállapodhatnak arról is, hogy a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket melyik fél biztosítja; ha ilyen megállapodás nem születik, ez a munkáltató feladata. A megállapodásuk arra is vonatkozhat, hogy a munkáltató utasítási joga mire terjed ki; e megállapodás hiányában a kormányrendelet 12. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltató kizárólag a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatok meghatározására adhat utasítást. Továbbá a 12. § (5) bekezdése alapján, szintén eltérő megállapodás hiányában kötetlen munkarend alkalmazandó, vagyis a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel – a közszolgálati tisztviselő számára írásban átengedi.A távmunkavégzésre is alkalmazandó a Kttv. 115. §-a, mely kimondja, hogy a munkáltató köteles nyilvántartania) a rendes és rendkívüli munkaidő,b) a készenlét,c) a szabadság, valamintd) az egyéb munkaidő-kedvezmények[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentációs kiadás – italok csomagolása

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?
Részlet a válaszából: […] 26. pontja alapján.A reprezentációs célokra megvásárolt italok az Szja-tv. alkalmazásában egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, melynek adókötelezettségét az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése alapján kell meghatározni. A juttatás értékének meghatározásához a visszaváltási díjat is tartalmazó árat kell figyelembe venni.A visszaváltható csomagolás adózási szempontból vagyoni értéknek tekinthető, hiszen értéket (darabonként 50 forintot) képvisel. Ebből következően az Szja-tv. hatályos szabályai szerint alapvetően adókötelezettség keletkezik akkor, amikor bármely módon lehetővé válik, hogy a magánszemély rendelkezzen ezzel a vagyoni értékkel, visszaváltsa azt, és a kapott összeget saját céljaira használja fel.Ilyen esetben juttatónak (kifizetőnek) az minősülhet, aki megteremti azt a lehetőséget, hogy a magánszemély hozzájusson az említett vagyoni értékhez. Ez lehet akár a reprezentációs eseményt megszervező vállalkozás, a takarítókat foglalkoztató vállalkozás vagy maga a reprezentációs keretet biztosító szervezet, vállalkozás.Egyebekben az adókötelezettséget az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony alapján kell(ene) meghatározni (pl. munkaviszony), a bevételből (csomagolásonként 50 forint) adóelőleget kell(ene) megállapítani, és a magánszemélynek kifizetett egyéb összegekből (pl. munkabér) levonni [Szja-tv. 46. § (6) bekezdése]. Ha nincs[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Többlettanítási óradíj

Kérdés: Kell-e átfedési időre járó többlettanítási óradíjat fizetni annak az óvodapedagógusnak, aki – akár egész nap, de legalább napi két órában – dajkával, pedagógiai asszisztenssel „átfedésben” látja el a csoport nevelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el”. Az átfedési idő alatt tehát a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusoknak kell közösen ellátni az óvodai neveléssel kapcsolatos, az óvodapedagógus munkakörébe tartozó feladatokat, így a pedagógiai asszisztens vagy a dajka[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi munkavállalónak járó utazási költségtérítés

Kérdés: Országos kisebbségi önkormányzatunk által fenntartott oktatási intézményeinkben külföldi munkavállalók is dolgoznak. Van, aki közel lakik a határhoz, így onnan jár be. Magyarországi szálláshelye mindegyiknek van, hiszen ez elengedhetetlen a magyarországi tartós munkavállaláshoz. Milyen esetben fizethető nekik (amennyiben egyáltalán fizethető) utazási költségtérítés a külföldi lakóhely és a munkahely között napi munkába járásra? Valamint, ha csak alkalomadtán utazna haza külföldre, arra kötelesek vagyunk-e neki költségtérítést adni? Amennyiben igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.A kormányrendelet előírja, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról is, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik [7. §]. A nyilatkozat valóságtartalmáért a munkavállaló felelősséggel tartozik.Amennyiben a munkavállalónak van tartózkodási helye, ahonnan ténylegesen munkába jár, akkor meg kell vizsgálni, hogy a tartózkodási helyre is fennállnak-e a munkába járás költségtérítésének feltételei, tehát, hogy a tartózkodási hely a munkavégzés helyétől közigazgatási határon kívül esik-e.Amennyiben a kormányrendelet szerint a napi munkába járás téríthető, akkor a munkáltatónak tömegközlekedéssel történő munkába járás esetén a jegy vagy bérlet árának 86%-át meg kell téríteni. Erre vonatkozóan összeghatár nincs meghatározva. Személygépjárművel történő munkába járás esetén a lakó- vagy tartózkodási hely és a munkahely között a ténylegesen munkában töltött napokra számítva, a ténylegesen megtett kilométer után legalább 18 Ft/km térítendő, de adómentesen adható 30 Ft/km.A kormányrendelet szerint hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:      
1
2