Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] kapcsolatos elszámolások fejezet Növekedések rész A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolás pontja szerint kell könyvelni. Bizományosi értékesítés esetén készletre vétel nem történik, hanem azonnal a 813. Eladott áruk beszerzési értéke számlára kell könyvelni.Az értékesítést pedig a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása pont szerint kell elszámolni.Az óvadéki számlára utalt többletösszegeket, ha óvadéknak kell kezelni, akkor addig nem szükséges róla számla, ameddig azt nem használják fel. Ha előlegnek kell tekinteni, akkor arról előlegszámlát kell kiállítani, és a könyvelése is előlegként történik.A beszedési megbízással kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. Az Ávr. 59. §-ának (5) bekezdése tartalmazza azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyeket nem kell utalványozni. A jogszabályok alapján tehát addig nem kerülhet sor a beszerzésről szóló számla pénzügyi teljesítésére, ameddig a teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás nem történik meg.Sorsjegy-értékesítéshez nem kötelező POS-terminált üzemeltetni, de minden online pénztárgépet használó kereskedőnek biztosítania kell valamilyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Lakhatási támogatás

Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
Részlet a válaszából: […] hitel- vagy kölcsönszerződés: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;– lakhatási cél: a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér;– pénzügyi intézmény: magyarországi székhelyű pénzügyi intézmény, ideértve másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepét is [Korm. rendelet 1. § 2., 4–5. pont].A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.Az előzőekben említett szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja [Korm. rendelet 3. §].A Korm. rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni [Korm. rendelet 4. §].A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel, és személyi jövedelemadóként fizeti meg [Szja-tv. 70. § (8c) bekezdés].A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja-tv. 70. § (8d) bekezdés].A fentiek alapján tehát, ha a magánszemély és a férje a tulajdonosai annak az ingatlannak, amelynél a lakhatási cél megvalósul, a hiteltörlesztés adósa a magánszemély, az adóstárs pedig a férje édesanyja, akkor, kizáró rendelkezés hiányában, lehetséges lakhatási támogatást biztosítani abban az esetben is, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló (magánszemély) igényelte, így a törlesztőrészlet megfizetésére sem csak a munkavállaló (magánszemély) kötelezett.Az Are-tv. 5. §-ának 5. pontja alapján adóstárs az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él, vagy az adóssal vagyonközösségben van.A Ptk. szempontjából az adóstárs nem ismert intézmény, a hitel- és kölcsönszerződések (Ptk. 6:382. §-től) esetén a Ptk. kizárólag az adós és a hitelező személyét különbözteti meg. Ebből következik, hogy a Ptk. szempontjából adósnak minősül az adóstárs is.Az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben – mint minden más lakhatási támogatásra jogosult esetén – a lakhatási cél esetében is megvalósul.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési idő számítása közalkalmazott nyugdíjazása esetén

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt, a rendvédelmi szerveknél szolgálati jogviszonyban, illetve rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a bíróságnál és ügyészségnél töltött időt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 30 nap idejét, ha a foglalkoztatott utóbb közalkalmazotti jogviszonyt létesít.Tehát minden felsorolt, az életpálya során eltöltött időt be kell számítani a felmentési időre jogosító időbe, nem csak az adott munkáltatónál ledolgozott közalkalmazotti jogviszony idejét.A „felmentési bér” egyfelől azt jelenti, hogy amíg a felmentési idő legfeljebb felét a közalkalmazott ledolgozza, arra az időre az általános szabályok szerint kell számára illetményt számfejteni. Másfelől a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a felmentési idő legalább felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól, a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. A távolléti díjat az Mt. 148–149. §-a, 151–152. §-a, valamint a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Tanulmányi szerződés keretében nyújtott támogatások

Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] okozhat, ha a tandíj kifizetése közvetlenül az iskola részére kerül átutalásra, mivel ilyen esetben a munkavállalót terhelő kötelezettség levonása nem lehetséges. Az Szja-tv. ilyen esetben úgy rendelkezik, hogy a le nem vonható összeget a munkáltatónak meg kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartani, mindaddig, amíg a magánszemély egyéb járandóságaiból a követelés összege kiegyenlítésre nem kerül [Szja-tv. 46. § (6) bekezdés c) pontja]. Ennek elkerülése érdekében a munkáltató a juttatásra tekinthet nettó összegként, azaz a tandíj összegét bruttósítva számfejtheti jövedelemként, mely ekkor már lehetőséget nyújt az adó levonására. Az adóelőleg megállapítása során pedig az adókedvezmények figyelembe veendők.Kiküldetési rendelvény alapján akkor számolható el az utazási költség, ha a képzés nem iskolarendszerű képzés, amelyre a munkáltató a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzése, bővítése érdekében küldte el a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az áru átengedéséről szóló vámhatósági értesítés (ha jogszabály alapján az értesítési kötelezettség fennáll), valamint a vámhatóság általi adómegállapítás esetén az adózó nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat, valamint a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről.A vámhatóság által kivetett áfa tekintetében is az Áfa-tv. 120. §-a alapján érvényesíthető az adólevonási jog, tehát csak abban az esetben élhetnek az előzetesen felszámított áfa levonásával, ha a beszerzés adóköteles tevékenységet szolgált. A kérdés szerint iskolabútorokat szereztek be, a közoktatás pedig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája

Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
Részlet a válaszából: […] áfát a Szakképzési Centrumnak nem kell bevallani. Ha a Románia és Magyarország közötti utaztatásról van szó, akkor pedig határon átnyúló személyszállításként adómentes az Áfa-tv. 105. §-a alapján. Az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, vagyis Romániában, tehát ez is a magyar áfa hatályán kívüli szolgáltatás.A fenti szolgáltatások a közösségi fordított adózás szabályaira nem vonatkoznak.A köz- és felsőoktatás, szakképzés az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, valamint (2) bekezdése szerinti egyéb oktatás mentes az áfa alól.A román adózási szabályokat nem ismerjük, de a Közösség tagállamaira vonatkozó Héa-irányelv a fentiekben ismertetettekhez hasonló előírásokat tartalmaz.Az étkeztetés a magyar áfatörvény és a Héa-irányelv szerint nem mentes az adó alól, ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, hogy miért 0%-kal számlázta a román partner. Lehetséges, alanyi adómentessége is van.A szerződés ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan milyen szolgáltatást vállalt a román fél, felmerülhet, hogy komplex szolgáltatásként vállalta az oktatás, szállás stb. szolgáltatásokat. A magyar[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.A (3) bekezdés szerint normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.A (4) bekezdés j) pontja szerint normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.Az átruházott hatáskör tipikus hatósági ügy (pl. támogatás odaítélése, elutasítás), jellemzően határozatot kell hozni a jogorvoslat lehetősége miatt.Ha „ügyrendi” vagy egyszerű adminisztratív döntésről van szó (pl. szerződés jóváhagyása, beszerzés engedélyezése), a határozati forma nem kötelező, de az SzMSz előírhatja.Figyelembe kell venni az Áht. 34. §-ának (1) bekezdését, ami szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A (3) bekezdés az intézmények átcsoportosítási jogkörét érinti, ez a kérdés szempontjából nem releváns.A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a döntése szerinti időpontban, legkésőbb azonban az éves költségvetési beszámoló határidejéig, december 31-i hatállyal. Mindezek alapján a költségvetési rendeletet negyedévente módosítani szükséges. A módosítást nem szükséges az időközi költségvetési jelentés leadásának időpontjára elvégezni, de negyedévente a rendeletnek követnie kell a változásokat.A Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarítások

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?
Részlet a válaszából: […] jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a magánszemélyt a lekötés megszakításakor megillető bevételből (ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is) le kell vonni a magánszemély által lekötött pénzösszeget [Szja-tv. 67/B. § (1) bekezdés].Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges [Szja-tv. 67/B. § (2) bekezdés].A TBSZ keretében nem forintban vezetett számla esetében a lekötési hozam alakulásában szerepet játszik az árfolyamok alakulása is. A TBSZ esetében akkor is lekötési hozamot kell megállapítani, ha egyébként a TBSZ betéti típusú, ezért – ha a pénzt nem TBSZ-en kötnék le – a jövedelem egyébként kamatjövedelemnek minősülne. A lekötési hozamot – szemben a devizabetét kamatával, ahol is a kamatjövedelmet és az azt terhelő adót devizában kell megállapítani, az adót is devizában kell levonni, és a levont adót a levonáskor érvényes árfolyamon átszámítva forintban kell megfizetni [Szja-tv. 6. § (2) bekezdés] – forintban kell megállapítani.A lekötési hozamot minden olyan esetben meg kell állapítani, amikor a lekötés megszakítására sor kerül, függetlenül attól, hogy a lekötés megszakításakor a bevétel tárgyát képező eszköz forintra történő átváltása a lekötés megszakításával egyidejűleg megtörténik-e vagy sem (ebből a szempontból tehát közömbös, hogy az árfolyamváltozás hatása realizált vagy „virtuális”).A lekötés megszűnésekor, megszakításakor a külföldi fizetési eszköznek a szokásos piaci értéke is bevételnek minősül, azaz a külföldi pénznem árfolyam-emelkedésére tekintettel realizált jövedelem is része a lekötési hozamnak.Az Szja-tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ugyanezen paragrafus (7) bekezdése értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Főkönyvi számlák záró egyenlege

Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
Részlet a válaszából: […] határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai. A személyi juttatásokat ennek alapján nem lehet a hónap végével végleges kötelezettségvállalásként könyvelni, hanem azt akkor kell, amikor a számfejtés megtörténik, vagyis a tárgyhót követő hónap elején, így hónapon belül megtörténik a pénzügyi teljesítés is. Tehát a 4211. számlának abban az esetben marad egyenlege, ha valami miatt nem történik meg valamennyi számfejtett bér kifizetése.Az adók esetében a kötelezettségvállalást a bevallás keletkezteti, tehát a szociális hozzájárulási adó esetében a havi 08-as bevallás.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők

Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
Részlet a válaszából: […] támogatásra vonatkozik, nem pedig az abból finanszírozandó, a köztisztviselőket egyénenként megillető illetményemelésre. A Kttv. 254/A–254/B. §-ai a 2025-ös költségvetéshez kapcsolódóan 2025. július 1-jén végrehajtott illetményemelés fajlagos támogatásának felhasználását szabályozták, a 2026. évi második lépés kapcsán ilyen szabályt a Kttv. jelenleg nem tartalmaz.A köztisztviselők számára egyénenként megállapítandó illetményt tehát 2025 júliusában is, és 2026. januárjában is a Kttv. általános, az illetményre vonatkozó szabályai alkalmazásával kell(ett) végrehajtani. Az általános szabályok szerint a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., az érettségi végzettségű köztisztviselőt a II. osztályba, azon belül a Kttv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozatba kell besorolni. A (2026-ban is) 38.650 Ft-os illetményalap és az illetménytábla szerinti szorzószám szorzataként kell az alapilletményt megállapítani, és ha az a garantált bérminimumot nem éri el, arra felemelni (Kttv. 131–133. §). Ehhez az összeghez képest a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és a 234/A. § alapján a képviselő-testület hivatalának vezetője (a jegyző) a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig állapíthat meg a minősítés, teljesítményértékelés alapján 50%-os emelést vagy 20%-os csökkentést. Ettől eltérő, alternatív bérmegállapítási módot szabályoz a Kttv. 235. §-a, amely – minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztottan – a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére személyi illetmény megállapítását teszi lehetővé.A 2025. július 1-jei illetményemelést a kinevezésben kellett rögzíteni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
10