Magánszemély adóügyi illetősége

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?
Részlet a válaszából: […] – a két állam között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek az illetőségre vonatkozó rendelkezése együttesen határozzák meg. Az egyezmény szabálya döntőbíróként funkcionál, azaz amennyiben mindkét szerződő állam megállapította a saját belső joga szerint az adózó személy belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az egyezmény szabálya szolgál.Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja szerint az Szja-tv. alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni azt a természetes személyt, aki magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).A kérdésben szereplő magánszemély az Szja-tv. alkalmazásában, az Szja-tv. előbbiekben hivatkozott fogalma alapján, belföldi (magyar) illetőségű.Ha Ausztriában, az ottani jogszabályok szerint a lakóhelye, székhelye vagy más hasonló ismérv alapján is belföldi illetőségű a magánszemély, azaz az osztrák adóhatóság kiállította az illetőségigazolást, akkor a tényleges adóügyi illetőségét az egyezmény 4. Cikkének (2) bekezdése alapján kell meghatározni. E szerint az illetőséget az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a tartózkodási hely, az állampolgárság – ebben a sorrendben – határozzák meg. A magánszemély ezek alapján külföldi (osztrák) adóügyi illetőségű.Az egyes jövedelmek tekintetében az adóztatásra jogosult államot, azaz az adókötelezettség helyét az egyezmény jelöli ki.Munkabér tekintetében, ha a magánszemély a munkáját Ausztriában végzi, és a díjazást egy Ausztriában illetőséggel bíró munkáltató teljesíti, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmény 15. Cikke alapján Ausztriában adóztatható.A kamat tekintetében az Egyezmény 11. Cikkének (1) bekezdése szerint „A kamat, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható”. Tehát, ha a kamat Magyarországról származik, akkor azt az illetősége szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet (pl. értékpapírok értékesítése esetén) az egyezmény 13. Cikkének (3) bekezdése szerint az illetőség szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Magyarországon a korlátozott adókötelezettségre tekintettel az említett jövedelmek után a magánszemélyt adókötelezettség – bevallási, adófizetési kötelezettség – nem terheli.Az egyezmény 12. Cikke rendelkezik a licencdíjról. E Cikk (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint „(1) A licencdíj, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható.(2) Az ebben a cikkben használt »licencdíj« kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgókép filmeket és a televíziós filmeket, szerzői jogának, szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák vagy eljárások használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért fizetnek.(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a licencdíj egyik szerződő államban illetőséggel bíró kedvezményezettjének a másik szerződő államban, amelyből a licencdíj származik, telephelye van, és a jogok vagy vagyoni értékek, amelyekért a licencdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartoznak. Ebben az esetben a 7. Cikket kell alkalmazni.”Tehát, a Magyarországról származó licencdíj – főszabály szerint – Ausztriában adóztatható. Ugyanakkor, ha a tevékenység, amelyért a licencdíjat fizetik, magyarországi telephelyhez kapcsolódik, akkor a jövedelem Magyarországon adóztatható.Fontos továbbá, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az Szja-tv. 7. számú mellékletében foglaltakat kell figyelembe venni.E mellékletben foglaltak szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. Azonban nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

GYED-ről visszatérő vezető munkatárs

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] munkakör változatlanul maradása mellett – feladatellátásra vonatkozó munkáltatói utasításnak, az bármikor visszavonható.A munkába történő visszatéréskor természetesen meg kell vizsgálni a kinevezést, hogy az időmúlásra, az esetleges jogszabályváltozásokra tekintettel a besorolás és az illetmény megfelel-e a hatályos előírásoknak, és ha nem, ezt korrigálni kell. A köztisztviselő fizetési fokozatban történő előrelépésekor, illetményének a Kttv. szerinti megállapításakor szintén nem kell a beleegyezését kikérni a módosításhoz [Kttv. 48. § (2) bekezdés a) pont].A személyi illetmény tekintetében a Kttv. 235. §-ának (1)–(2) bekezdései annyit írnak elő, hogy „a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek személyi illetményt állapíthat meg (a polgármester, a főpolgármester vagy a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával) a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye visszavonható vagy módosítható, ha vezetői munkakörből alacsonyabb vezetői vagy nem vezetői munkakörbe kerül”. A normaszöveg nem egyértelmű: az utolsó előtti mondat úgy is értelmezhető, hogy csak március 1-jétől lehet személyi illetményt megállapítani egyéves határozott időre, de úgy is, hogy a személyi illetmény bármikor megállapítható, csak a március 1. – február 28. (29.) közötti egyéves időszakra vonatkozó összege korlátozott. A magunk részéről, abból kiindulva, hogy a Kttv. 234/A. §-a az alapilletmény eltérítését köztisztviselők esetén is csak egyéves határozott időre teszi lehetővé, az első, szigorúbb értelmezés mellett foglalunk állást.Az alapilletmény eltérítése kapcsán a Kttv. 133. §-a (10) bekezdésének b) pontja és (11) bekezdése kifejezett szabályt is tartalmaz azon esetre vonatkozóan, amikor az tartós távollétről visszatérő személyt érint. Kimondja, hogy év közbeni visszatérés eseténa) ha az érintett a szülési szabadságot vagy a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel és érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezett, a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése alapján, vagyb) ilyen minősítés vagy teljesítményértékelés, illetve korábbi emelt alapilletmény hiányában a köztisztviselő soron kívüli, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján van lehetőség az alapilletmény megemelésére a tárgyév december 31-ig.Noha ez a rendelkezés az alapilletmény emelésére, és nem a személyi illetmény megállapítására vonatkozik, véleményünk szerint helyesen jár el a munkáltató, ha a személyi illetmény tekintetében is ezen korlátozásokhoz tartja magát. Kétség esetén javasoljuk az önkormányzat feletti törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tájékozódni az általuk e vonatkozásban követett értelmezésről.A tartósan távol lévő személy helyére felvett másik köztisztviselővel a Kttv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján lehetett közszolgálati jogviszonyt létesíteni. Eszerint „kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre”. Ez esetben a kinevezésben foglalt feltétel (a távol lévő kolléga visszatérése) bekövetkezésekor a közszolgálati jogviszony külön felmentés nélkül is megszűnik, így a státusz „felszabadul”.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Revolut megtakarítási számla kamata

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Cikk 1–2. bekezdései szerint:1. A kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.2. Azonban az ilyen kamat megadóztatható abban a szerződő államban is, amelyben keletkezik, és összhangban ennek az államnak a törvényeivel, de ha a kamat haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Ebből adódóan a magyar adóügyi illetőségű magánszemély Litvániából szerzett kamatjövedelme Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az egyezmény Litvániának is adóztatási jogot biztosít, de csak korlátozott mértékben, mely alapján a Litvániában fizetendő adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint, a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.A kamatjövedelem után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi kifizetőtől) származik, a magánszemély bevallásában (’SZJA) állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év május 20-ig) fizeti meg [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 65. § (2) bekezdés b) pont].Az egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó 23. Cikke 2. bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemrészeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezéseivel összhangban Litvániában adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Litvániában megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Litvániából származó ilyen jövedelemrészekre esik.Ezzel összhangban az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.Tehát, a Litvániában, az egyezménynek megfelelően megfizetett adó beszámítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Letétek kezelése

Kérdés:

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Részlet a válaszából: […] A 15. melléklet alapján a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni, a k) pont alapján itt kell elszámolni a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit.Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell kimutatni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – az adott pénzeszköz visszaadásáig vagy kiadásként történő elszámolásáig. Ennek alapján, ha a kisajátítás és a kártalanítás összege bírósági letétbe kerül, akkor a letétbe helyezett összeget a 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok főkönyvi számlán kell kimutatni (T3659 – K33).Ha az illetékes törvényszék átutalja a letétet a jogosult részére, akkor el kell számolni pénzforgalom nélkül a költségvetési számvitelben a kötelezettség teljesítését, a pénzügyi számvitelben pedig a letét összevezetését a kötelezettséggel (T4213/4216 – K3659), ha a használt pénzügyi rendszer úgy engedi, akkor technikai bank használatával.Ha a törvényszék visszautalja a letétet, el kell számolni a letét csökkenését T33 – K3659.Az eszközök közötti nyilvántartásba vétel a kisajátítás összegének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Óraadói oktatói tevékenység

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?
Részlet a válaszából: […] vezetőjének a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a feladatai körébe tartozik. A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján dönthető el, hogy létesülhet-e az intézmény és vezetője között a közalkalmazotti jogviszonyon túl munkavégzésre irányuló további jogviszony a szakirányú oktatásban való részvételre.A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízással nem fér össze, ha a vezető– hozzátartozójával irányítási kapcsolatba kerülne,– a munkáltatójáéval azonos vagy hasonló (jelen esetben szociális) tevékenységet is végző gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag,– a munkáltatójával rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.A Kjt. 42. §-a azt zárja ki, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal a munkaköri feladatai ellátására létesítsen munkavégzésre irányuló további jogviszonyt. Tehát ha jelen esetben az intézményvezetőnek nem csupán a duális képzés szervezése, de az abban oktatóként való részvétele is a munkakörébe tartozna, ez kizárná, hogy erre a feladatra vele további jogviszony létesüljön. Ez a kinevezés, illetőleg a munkaköri leírás alapján dönthető el.A Kjt. 43. §-a alapján pedig az jogellenes, ha a munkaidő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, és a munkáltatói jogkörgyakorló ehhez nem adott előzetes engedélyt. Így, ha az önkormányzat mint a szociális intézmény intézményvezetőjének munkáltatója az oktatási tevékenységre óraadói megbízási szerződés kötését engedélyezi, akkor ennek a Kjt. alapján nincs akadálya.A fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: „kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a (...) maga javára látná el”. Mivel az Ávr. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja azt is tartalmazza, hogy a költségvetési szerv nevében a szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a szerv alkalmazásában álló személy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Innovációs központ megnyitója

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek ünnepélyes megnyitóján szeretnénk fellépőket szerepeltetni és helyi termékek ingyenes kóstolóját biztosítani a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat a fellépő(k) és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlá(ka)t fogja befogadni. A rendezvény ingyenes (nem lesz belépőjegy), és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A rendezvény kapcsán felmerülő fellépőkkel és termékek kóstolásával kapcsolatos költséget egy nonprofit kft. állná abban az esetben, ha az önkormányzat tovább tudná számlázni az említett kiadásait 8230 (Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEÁOR-kóddal.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:
1. A 8230 TEÁOR-kód felvehető az önkormányzat részéről? Ha igen, a MÁK-nál kell kezdeményezni, és automatikusan a NAV-nál is végbemegy a módosítás?
2. Ha a TEÁOR-kódot felvette az önkormányzat, továbbszámlázhatja a fentiek szerinti költségeket?
3. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfás. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] áfamérték felszámításával kell megtenniük. Önkormányzatuk áfaalany, ebből következően minden olyan értékesítésről, szolgáltatásról, amely az Áfa-tv. szerint gazdasági tevékenységnek minősül, és nem mentes az adó alól, áfás számlát kell kiállítani.A továbbszámlázásnak vagy közvetített szolgáltatásnak az áfa rendszerében azt tekintjük, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is (Áfa-tv. 15. §-a).A kérdés kapcsán megjegyezzük, hogy az önkormányzat által szervezett nyilvános rendezvényeket nem terheli személyi jövedelemadó és egyéb közteher az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.35. pontja szerint.Amennyiben a kft.-re kiszámlázzák a rendezvény költségeit, akkor a rendezvényen felszolgált étel, ital egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, amelyet a kft.-nek kell fizetni, mivel ő tekinthető a magánszemélyek felé juttatónak, és rá nem vonatkozik a nyilvánosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:      

Nyomtatás elszámolása

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?
Részlet a válaszából: […] külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészében közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.”Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik többek között a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.Az önkormányzati képviselő részére kifizetett költségtérítést nem önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie. Ebből a bevételéből számlák, bizonylatok nélkül az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. pontjában felsorolt igazolás nélkül elszámolható költségek vonhatók le. A 10 százalékos költséghányad levonására a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés esetében nincs mód. A képviselő a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét.A kifizetőnek nyilatkoznia kell az adóelőleg-elszámolás során figyelembe vehető költségekről, amelyről a saját nevére szóló számlával kell rendelkeznie.Véleményünk szerint az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdés feltételei, mely szerint „nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Devizaszámlán lévő maradványösszeg elszámolása

Kérdés: Devizaszámlánk van, aminek év végén az euróegyenlegét az MNB euródeviza-középárfolyamon átszámítjuk forintra. A különbséget lekönyvelem árfolyam-különbözetnek. Erre a bankszámlára csak az ERASMUS+ pályázat támogatási összegeit kapjuk. Év végén a maradvány forintösszegét is korrigálnom kell a bankszámla forintegyenlegéhez? A maradvány megegyezik a devizaszámla év végi euróösszegével, de nyilván az évközi támogatások összegei más árfolyamon lettek könyvelve, ezért most a maradvány és a bankszámlaegyenleg eltér egymástól.
Részlet a válaszából: […] kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdései szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, a 43. § (1) és (5) bekezdéseibe tartozó követelések és kötelezettségek esetében egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel. Amennyiben a kérdésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaügyi perben megítélt összegek adózása

Kérdés: Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?
Részlet a válaszából: […] személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért fizetett összegeket. Ennek értelmében a fenti rovaton kell elszámolni a megítélt kártérítést és az elmaradt munkabér utáni kamatot is. Az elmaradt munkabér bruttó összegének elszámolására a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatot javasoljuk alkalmazni.Ha a követelés jogcíme jövedelmet pótló kártérítés, akkor ez a jövedelem nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját. Ha a követelés jogcíme elmaradt munkabér, akkor ez esetben az elmaradt munkabérből be kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. A biztosítási jogviszony alapján kifizetett elmaradt jövedelemből társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadót kell levonni. A kifizetőnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerült áfa elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!
Részlet a válaszából: […] az önkormányzattal, és a fizetendő ellenértéket jogszabály (Gyvt.) határozza meg, ezért az Áfa-tv. 67. §-a a kérdéses esetben nem alkalmazandó.A költségvetési szervek által folytatott gyermekétkeztetés térítési díjának megállapítására speciális szabályok vonatkoznak. Az úgynevezett teljes árat fizetők sem a teljes bekerülési, előállítási értéket fizetik meg, mivel a Gyvt. 151. §-ának (2f) bekezdése szerint, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg, a (3) bekezdés szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. alapján megállapított ár nem piaci ár.A gyermekétkeztetés áfarendszerbeli kezeléséhez figyelembe kell venni az Áfa-tv. alapelveit. Az áfa nem a nyereséget, hasznot adóztatja. Az áfa az értékesítési forgalomhoz kötődik.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.A szociális étkeztetés tekintetében szintén az eladási ár lesz a fizetendő áfa alapja, ami jelen esetben a vásárolt élelmezés beszerzési árával egyezik meg.Az áfa úgynevezett nettó elszámolású adó, ami azt jelenti, hogy az értékesítőre áthárított előzetesen felszámított áfa – amennyiben áfás bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés – levonásba helyezhető. A kedvezményes áron történő értékesítés is ellenértékes bevételszerző tevékenység.Az adólevonás főszabályát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg.E szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
13