Gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerült áfa elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!
Részlet a válaszából: […] az önkormányzattal, és a fizetendő ellenértéket jogszabály (Gyvt.) határozza meg, ezért az Áfa-tv. 67. §-a a kérdéses esetben nem alkalmazandó.A költségvetési szervek által folytatott gyermekétkeztetés térítési díjának megállapítására speciális szabályok vonatkoznak. Az úgynevezett teljes árat fizetők sem a teljes bekerülési, előállítási értéket fizetik meg, mivel a Gyvt. 151. §-ának (2f) bekezdése szerint, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg, a (3) bekezdés szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. alapján megállapított ár nem piaci ár.A gyermekétkeztetés áfarendszerbeli kezeléséhez figyelembe kell venni az Áfa-tv. alapelveit. Az áfa nem a nyereséget, hasznot adóztatja. Az áfa az értékesítési forgalomhoz kötődik.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.A szociális étkeztetés tekintetében szintén az eladási ár lesz a fizetendő áfa alapja, ami jelen esetben a vásárolt élelmezés beszerzési árával egyezik meg.Az áfa úgynevezett nettó elszámolású adó, ami azt jelenti, hogy az értékesítőre áthárított előzetesen felszámított áfa – amennyiben áfás bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés – levonásba helyezhető. A kedvezményes áron történő értékesítés is ellenértékes bevételszerző tevékenység.Az adólevonás főszabályát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg.E szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Nyomtatás elszámolása

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?
Részlet a válaszából: […] külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészében közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.”Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik többek között a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.Az önkormányzati képviselő részére kifizetett költségtérítést nem önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie. Ebből a bevételéből számlák, bizonylatok nélkül az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. pontjában felsorolt igazolás nélkül elszámolható költségek vonhatók le. A 10 százalékos költséghányad levonására a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés esetében nincs mód. A képviselő a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét.A kifizetőnek nyilatkoznia kell az adóelőleg-elszámolás során figyelembe vehető költségekről, amelyről a saját nevére szóló számlával kell rendelkeznie.Véleményünk szerint az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdés feltételei, mely szerint „nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Közfoglalkoztatási jogviszony melletti jogviszonyok

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] amennyiben az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíjának a mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja, akkor keresőtevékenység miatt álláskeresőként nem lehet nyilvántartásba venni, vagy az álláskeresői nyilvántartásból törölni kell, így sem a helyi önkormányzatnál, sem más közfoglalkoztatónál nem lehet közfoglalkoztatott. 2026. évben a kötelező legkisebb munkabér bruttó 322.800 Ft, amelynek 30%-a bruttó 96.840 Ft/hó.2. A Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékossággal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.A Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] döntése alapján), ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, kivéve, ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt”.A Kttv. 7. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a köztisztviselő akkor minősül nyugdíjasnak, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),– végleges határozattal megállapították számára az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az öregségi nyugdíjat („nők40” nyugdíjat), vagy a 63. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a „nők40” nyugdíjra való jogosultság jövőbeni (felmentési idő alatti) megszerzésére tekintettel a felmentését kéri, vagy– végleges határozattal megállapították számára a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt, egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, öregségi járadékot, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot, illetve rokkantsági ellátást, feltéve, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.E szabályok a köztisztviselőkre a Kttv. 226. §-a alapján alkalmazandók.Jelen esetben arról van szó, hogy a köztisztviselő az öregségi nyugdíj 65 éves életkora betöltése miatti alapesetére válik jogosulttá, tehát nem a „nők40” nyugdíjról, és nem a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagy egyház által folyósított ellátásról van szó. Ebben az esetben ugyan kérheti a munkáltatótól a felmentését, de e kérésnek a munkáltató nem tehet eleget, hiszen amíg a 65. életévét még nem töltötte be, addig nem nyugdíjjogosult, tehát nincs mire alapozni a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a felmentést. A 65. életév betöltésének napján pedig amiatt nem lehet felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát, mivel ezen a napon a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az a törvény erejénél fogva amúgy is megszűnik (kivéve, ha hivatali érdek miatt, a köztisztviselő kifejezett kérelmére a munkáltató fenntartja azt –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Ingyenes szolgáltatás bizonylatolása

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?
Részlet a válaszából: […] ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó az ingyenes étkeztetés révén az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti ügyletet nem valósít meg [mert az ingyenes étkeztetés tekintetében az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn például azért, mert azzal összefüggésben az adóalany az Áfa-tv. 120. §, 123. § rendelkezései alapján adólevonási jogot nem érvényesíthetett], az ingyenes étkeztetés az Áfa-tv. hatályán kívüli ügylet, így azzal összefüggésben az Áfa-tv. 159. §-a (1) bekezdésének alkalmazása nem jöhet szóba.Amennyiben pedig az ingyenes étkeztetésre az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdés szerinti ingyenes szolgáltatásként kerül sor, a következőkre kell tekintettel lenni.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 166. §-ának (1) bekezdése azt is kimondja, hogy ha az adóalany az ellenértékes ügyletben a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Ellenérték nélküli ügyletben viszont nyugtaadási kötelezettség nem merülhet fel, mivel az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdése b) pontjának és 166. §-a (1) bekezdésének összevetéséből fakadóan nyugtaadási kötelezettséget csak készpénz, készpénz-helyettesítő eszköz fejében teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz rendel a jogszabály. Az olyan ügyletet, amelyben az igénybe vevő nem adóalany (magánszemély), és ellenértéket fizetnie nem kell, nem lehet szigorúbb bizonylatoláshoz kötni, mint az ellenértékes ügyletet. Ezt az elvet követve (ti. ellenértékes étkeztetést sem kell számlázni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk vagyonkezelésbe vette egy önkormányzattól az egyik iskoláját. Az iskolával egy helyrajzi számon működik a gyermekétkeztetést biztosító konyha is, mely nem került a tankerület vagyonkezelésébe. Fő- és almérő órával felszerelt az ingatlan. Az ingatlanon napelem kiépítése történt. A mérőórák által mért villamos energiát korrigálják a napelemek által termelt energiafelhasználással, mely szintén mérőórával felszerelt, a többi közüzemi díj a mért fogyasztás alapján kerül számlázásra.
A tankerület az ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizet. Az önkormányzat abban az esetben számlázza ki a tankerület részére a közüzemi díjakat helyesen, ha az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó díjként, áfamentesen vagy közvetített szolgáltatásként 27%-os áfakulccsal állítja ki a számlákat?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelő a vagyonkezelt ingatlant birtokolja, használja, hasznosítja és fenntartja. A tankerületi központ nem fizethet bérleti díjat az önkormányzatnak, mivel jogszabály által alapított vagyonkezelői joga van, ami véleményünk szerint nem tekinthető az önkormányzat és a tankerületi központ közötti bérleti jogviszonynak.A Gyvt. alapján a gyermekétkeztetési feladatellátás jelenleg is az önkormányzatot terheli, tehát a főzőkonyhákkal rendelkező iskolákban a konyhák továbbra is az önkormányzat, illetve önkormányzati hivatal üzemeltetésében maradtak. A közüzemi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni rendeli többek között a Kttv. 150–153/A. §-ait. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is.
Településünkön a jelenlegi főállású polgármester még a korábbi, kulturális intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyában jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra, amelyet akkor az esedékesség napján ki is fizettek számára. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. Ezen törvény 3. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ebben az évben a polgármester a 30 éves jogviszonya alapján jogosult lehetne jubileumi jutalomra. Kérdés, hogy az előbbiek szerinti közalkalmazotti jogviszonyából átalakulással létrejövő munkaviszonya beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba? Ha jogosult a jubileumi jutalomra, annak összegének számításakor figyelembe kell-e venni a Mötv. szerint megállapított illetményén kívül a 71. § (6) bekezdése alapján meghatározott költségtérítés összegét is?
Részlet a válaszából: […] munkáltatónál dolgozta le. Így az a Kttv. alapján már nem tekinthető jogosító időnek.Annak a körülménynek, hogy a Kult-tv. átmeneti szabálya alapján, amíg a polgármester a Kult-tv. hatálya alatt a kulturális intézménynél munkaviszonyban dolgozott, a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra való jogosultsága 2020-tól számítva még 5 évig fennállt (volna), nincs jelentősége a Kttv. szerinti jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál.A két jubileumi jutalom elnevezése bár azonos, de egymással nem jogfolytonosak; két különböző törvényből, két különböző típusú jogviszony alapján állapítandók meg, tehát nincs közöttük ilyen értelemben átjárás.A közszolgálati jubileumi jutalomra való jogosultságot a Kttv. alapján kell megítélni.A Kult-tv. 3. §-ának (5) bekezdése is csak arról rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra kell az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni, e rendelkezés nem értelmezhető kiterjesztően oly módon, hogy a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazni kellene a Kjt. szabályait.A közszolgálati jogviszonyban járó jubileumi jutalomra jogosító időbe tehát a 2022. október 31-ig tartó közalkalmazotti jogviszony ideje, valamint a polgármesterként közszolgálati jogviszonyban ledolgozott idő számít bele.Ami a közszolgálati jubileumi jutalom alapjára vonatkozó kérdésüket illeti: a Kttv. 150. §-ának (2) bekezdése ezt 2–5 havi „illetménynek megfelelő összegben” állapítja meg. Az illetmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Közalapítvány megszüntetése

Kérdés: Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?
Részlet a válaszából: […] végelszámoló feladatait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény II. fejezet 9. §-a, és 9/A-tól 9/K-ig §-ai tartalmazzák.Fontos eljárási szabály: ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.A végelszámoló személyére és felelősségére a végelszámolás kezdő időpontjától alkalmazni kell a Ptk.-nak a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni követelményeire és kizáró okokra vonatkozó általános szabályait, továbbá a civil szervezeti formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további előírásait.A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.A végelszámolás menete:1. A közgyűlés, ha a szervezet nem fizetésképtelen, akkor dönt a szervezet megszűnéséről. Kijelöli a végelszámolás kezdőnapját, megválasztja a végelszámolót, és határoz a végelszámoló díjazásáról.2. A végelszámoló benyújtja a „Végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelmet” a törvényszék felé (mellékletek: tisztségelfogadó nyilatkozat, jegyzőkönyv, jelenléti ív). A szervezet a névjegyzékben „v. a” toldatot kap a neve mellé.3. A vezető tisztségviselő tájékoztatja a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről; jegyzéket készít a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és adóügyi, pályázati, foglalkoztatási stb. működési iratokról, és átadja a végelszámolónak; ha vannak munkavállalók, akkor a végelszámolás megindításáról értesíti a munkavállalókat a végelszámolás nyitónapjához képest 30 nap határidővel.4. Ha a végelszámoló díjazásban részesül, tartalékot kell képezni, elhelyezni azt a számlán, és elkülönítetten kezelni 30 napon belül.5. A vezető tisztségviselő elkészíti a tevékenységet lezáró beszámolót, elkészíti a soron kívüli társasági adó, illetve szükség szerint a többi adónem soron kívüli bevallását (pl. áfabevallás, 08-as). Határidő a végelszámolás nyitónapjától számított 30 nap.6. A végelszámoló értesíti a végelszámolás elindításról– az ingatlanügyi hatóságot;– a közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak esetében a nyilvántartást vezető szervezetet;– a járási foglalkoztatási szervet;– a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot;– a szervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót;– a szervezet vagyoni részvételével működő jog-alanyok vezető tisztségviselőit;– a civil szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot;– a le nem zárt pályázatok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bölcsődei dolgozók besorolása

Kérdés: Az óvodavezető jelzése a következő: „a bölcsődei dajka és a középfokú végzettségű kisgyermeknevelő bérbesorolásának áttekintése során megállapítható, hogy egyes esetekben a dolgozók magasabb fizetési fokozatba kerültek besorolásra annál, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek.
Dajka besorolása: B11 fokozat helyett B1 fokozatba kell besorolni.
Középfokú kisgyermeknevelő: E7 helyett E2 fokozatba kell besorolni.
A jelenlegi gyakorlat ettől eltérően, a végzettség megszerzését megelőző időszakot is figyelembe vette, ami a bértábla szerinti besorolás túlzott megállapítását eredményezte. Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti bérbesorolás jogszabályban meghatározott szabályozás alá esik, annak módosítása mérlegelés tárgyát nem képezheti.
A fentiek alapján indokolt és szükséges a bölcsődei dajka és a középfokú kisgyermeknevelő fizetési fokozatának felülvizsgálata és jogszabály szerinti helyesbítése a jövőre nézve. Kérem szíves intézkedését a bérbesorolások felülvizsgálata és szükség szerinti kijavíttatására a jogszabályoknak megfelelően.
Indoklás:
A közalkalmazotti jogviszonyban állók besorolási fokozatát a Kjt. 87/A. §-a alapján kell megállapítani. A fizetési osztályok meghatározása a Kjt. 61. §-a alapján történik. Az említett közalkalmazottak esetében fokozat megállapításakor nemcsak a Kjt. 87/A. §-a szerinti jogviszonyok lettek figyelembe véve, hanem az addigi, munkaviszonyban eltöltött időszakok is úgy, hogy az érintettek abban az időszakban a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel nem rendelkeztek [257/2000. Korm. rendelet]. Ez a rendelet tartalmazza a közalkalmazottak fizetési pótlékait, beleértve a bölcsődei pótlékot is. A pótlék mértékét a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell megállapítani. A fizetési osztály tehát a végzettséghez és a munkakörhöz kötődik, míg a fizetési fokozat a szolgálati idővel (közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idővel) kapcsolódik.”
Szeretnénk választ kapni arra, hogy jól vannak-e besorolva a dolgozók, illetve, ha nem, hogyan kell eljárnunk a hiba kijavítása céljából.
1. Középfokú végzettségű bölcsődei dajka
– Egy szövetkezet; 1994. 09. 06. – 1994. 12. 30.; 3 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1995. 01. 09. – 1998. 09. 30.; 3 év 8 hó; 22 nap betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1998. 10. 01. – 2022. 08. 25.; 23 év 10 hó 25 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint közös megegyezés
– GYES; 2017. 01. 27. – 2025. 01. 25; tartósan beteg gyermek jogán 2022. 08. 25-től méltányossági munkaviszony nélkül
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; bölcsődei dajka; közalkalmazott határozatlan
A bölcsődei dajka bizonyítvány megszerzésének dátuma 2022. 04. 04.
Jelenlegi besorolása B11.
2. Középfokú végzettségű kisgyermeknevelő
– Egy kft.; 2003. 07. 07. – 2003. 12. 31.; 5 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egyéni vállalkozó; 2004. 02. 02. – 2009. 11. 18.; 5 év 9 hó 17 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy biztosító zrt.; 2010. 11. 08. – 2015. 04. 29.; 4 év 5 hó 22 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 2015. 08. 01. – 2019. 02. 11.; 3 év 6 hó 18 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 01. 07. – 2021. 02. 28.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 03. 01. – 2021. 05. 12.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott közös megegyezés
– Egy óvoda és bölcsőde; 2021. 05. 13. – 2022. 12. 31.; 1 év 7 hó 19 nap; kisgyermeknevelő; közalkalmazott határozott idő lejárta
– Egy vármegyei kormányhivatal; 2023. 01. 01. – 2023. 03. 13.; munkanélküli-járulék
– Egy kft.; 2023. 05. 01. – 2023. 08. 31.; 4 hó; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint munkavállalói felmondás
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; kisgyermeknevelő közalkalmazott határozatlan
A kisgyermeknevelői bizonyítvány megszerzésének dátuma 2020. 11. 13.
Jelenlegi besorolása B7.
Részlet a válaszából: […] 20/2017. EMMI rendelet 2. §-ában említett bölcsődei dajka részére szervezett hatósági jellegű képzés elvégzését értik. Fontos, hogy ez nem ad szakképesítést. Mivel a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése a besorolás alapelveként azt rögzíti, hogy „a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik”, a nem iskolai végzettségnek, állam által elismert szakképesítésnek, szakképzettségnek minősülő tanfolyamok nem képezhetik a besorolás alapját. Így a bölcsődei dajka hatósági képzés elvégzése sem, ezért tehát annak elvégzési időpontja a feltett kérdés szempontjából irreleváns. Jelen esetben a dajka nem rendelkezik a besorolás alapjaként elismerhető szakképesítéssel, szakképzettséggel, ezért legmagasabb iskolai végzettsége alapján sorolandó be: általános iskola esetén „A” fizetési osztályba, érettségi végzettség esetén „C”-be. A fizetési fokozatra jogosító időt pedig vagy az általános iskola elvégzése, vagy az érettségi bizonyítvány keltét követő munkaviszonyban töltött idők beszámításával kell megállapítani. A GYES-en eltöltött idő természetesen nem számítható be, hiszen azalatt nem állt fenn munkavégzésre irányuló jogviszonya.A középfokú végzettségű kisgyermeknevelő tekintetében a 15/1998. NM rendelet, 2. melléklet 2. rész, I. Alapellátások pont 2. alpontja felsorolja, hogy mely középfokú végzettségek fogadhatók el: bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (5 0922 22 02). A kérdésükben említett „kisgyermeknevelői bizonyítvány” ezek közül valamelyikre kell, hogy szóljon. Ha ez így van, akkor az említett szakképesítés megszerzésének dátuma, 2020.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus illetményemelése

Kérdés: A 435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: a munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10%-kal köteles emelni. Intézményünkben megtörtént a kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően a pedagógusok béremelése intézményi szinten. Az egyik pedagógus, aki tartósan távol van a munkából, közel egy éve, betegség miatt, nem részesült béremelésben. A tartósan távol levő pedagógus bére (PED I.) 760.000 Ft. Tehát az illetménye így is meghaladja a Púétv. végrehajtási rendeletében (2026. január 1. napjától hatályos) meghatározott illetménysávban meghatározott minimumösszeget. (Pedagógus I. esetén 718.000 forinttól 1.400.000 forintig). Tekintettel, arra, hogy a hivatkozott kormányrendelet intézményi szinten rendelkezik a pedagógusok illetményemeléséről, kötelező-e minden pedagógusnak az illetményét 2026. január 1. napjával valamilyen százalékban emelni? Tekintve, hogy intézményi szinten szükséges megvalósítani az emelést, dönthet úgy a főigazgató, hogy differenciál a pedagógusok között, és valaki nem részesül illetményemelésben, valaki pedig több mint 10%-os emelésben részesül?
Részlet a válaszából: […] fizetését.Esetükben csak annyi a kötelező, hogy ha – átlagos vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtóként – 2025 szeptemberétől teljesítményértékelésen (TÉR) alapuló illetményemelésben részesültek, akkor ennek összegét meg kell őrizni 2026. január 1. után is. Ugyanez vonatkozik a tartósan távol lévőkre is. Ha a távollévőnek a munkáltató 2026. január 1-jétől illetményemelést állapít meg, akkor az erről szóló kinevezésmódosítást elkészíti, de munkavégzés hiányában bérszámfejtésre, utalásra ekkor még nem kerül sor, csak onnantól, amikor az érintett visszatér a munkába.Az intézményi szintű átlagos 10%-os emelés tehát valóban úgy is elérhető, hogy a munkáltató differenciálást alkalmaz. Ebbe az is belefér,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
13