82 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] hogy a bútorokat a gyártótól szerezték be, ezért értelmezik idegen vállalkozó által történő előállításnak.Véleményünk szerint azonban ebben az esetben is készterméket vásárolnak, csak nem a kereskedőtől, hanem közvetlenül a gyártótól, aki meghatározta a terméke vételárát, amelynek kialakításakor a termék előállításával kapcsolatos minden költséget figyelembe vett. A termék előállításának költségei a gyártónál merülnek fel, aki ezek alapján meghatározza a termék vételárát. A külön felszámított szállítási költség nem a termék vételárának része, hanem a vevőnek a vásárlással kapcsolatban jelentkező külön költsége, a vásárolt termék helyszínre szállításának a díja, mert a termék átvétele nem a gyártó telephelyén történik, hanem a megrendelőnél.Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök esetében nem késztermék vásárlása történik, ezek jellemzően az építési beruházások.A Pénzügyminisztérium a honlapján az alábbi tájékoztatást tette közzé a bekerülési értékkel kapcsolatban:"A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni.Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén[…]

Részlet a válaszából: […] szerződést milyen minőségében kötötte, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként, illetve, hogy pontosan mi a szerződés tartama, haszonbérleti vagy faértékesítési szerződést kötöttek-e.Ha a tulajdonrésszel rendelkező magánszemély haszonbérleti szerződést kötött az önkormányzattal, és annak időtartama meghaladja az öt évet, akkor a bevétel adómentes [Szja-tv. 1 számú melléklet 9.8.1. pontja]. Az adómentesség attól függetlenül megilleti a tulajdonost, hogy a jövedelmet egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként szerzi meg. Ilyen esetben levonás nem terheli az önkormányzatot.Ha a kivágott fa értékesítéséből származó bevételből részesül a magánszemély, akkor a kivágott fa, illetve a lábon álló fa eladásából származó bevétel tekinthető őstermelői tevékenység ellenértékének. Az Szja-tv. 6. számú mellékletének II. fejezet C) rész 1. pontja kimondja, hogy az erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből származó bevétel, ideértve a lábon álló fa eladásából származó bevételt is, őstermelői tevékenység bevételének minősül.Az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az Art.-ben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő[…]

Részlet a válaszából: […] pénztárbizonylat készül;– a költségszámlák, bizonylatok összege és a teljes felvett összeg közti különbség visszafizetésre kerül, ezzel megszűnik a dolgozó felé fennálló követelés;– a pénzkezelési szabályzatban kell írásban rögzíteni (program vagy nyomtatvány), hogy a házipénztár hogyan, milyen fizikai formában létezik, a pénztárból történő forgalmazásnak pedig milyen bizonylati szabályai vannak;– a kiadott összegről késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg bizonylatot kell kiállítani;– a beszerzés megtörténtével a munkavállaló a felvett összeggel elszámol. A megmaradt összeget a házipénztárba befizeti, amelyről szintén bizonylatot kap.Az Ávr. 59. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési,[…]

Részlet a válaszából: […] képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek nem tekinthetők a képzés költségének. Ilyen kiadás például a képzés helyszínére történő oda- és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Az utazási és szállásköltség nem része a képzési költségnek. Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak minősülhet. A hivatali utazás minősítésnél figyelemmel kell lenni a képzésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is.A kérdéses esetben a munkakör ellátásához szükséges képzésről van szó, azonban a fenntartó és a magánszemély között nincs munkáltatói, munkavállalói jogviszony, hiszen a képzésben részt vevő óvónők nem a fenntartó foglalkoztatottjai.Abban az esetben, ha a munkáltató fizeti a képzési díjat és a képzéssel kapcsolatos[…]

Részlet a válaszából: […] foglalt, az Ákr. hatályára és a hatóság fogalmára vonatkozó rendelkezések alapján minden olyan szervet, szervezetet vagy személyt, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közigazgatási, illetve önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel, vagy jogszabály közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki;– másrészt pedig jogszabály felhatalmazása alapján a közigazgatási és önkormányzati hatósági hatáskörön kívüli, illetve az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági hatáskörön kívüli más hatósági hatáskört gyakorló szerveket, személyeket és szervezeteket.Ahhoz, hogy egy adott szervezet az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában hatóságnak minősüljön, önmagában nem elegendő az, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján bizonyos tevékenységek az adott szervezet (például közüzemi szolgáltató) engedélyéhez vagy az adott szervezetnél tett bejelentéshez kötöttek, hanem az adott szervezet hatóságként történő minősítésének az az elsődleges kritériuma, hogy az adott szervezet a kérdéses tevékenység engedélyezése és bejelentése tekintetében jogszabály által biztosított hatósági hatáskörben legyen jogosult, illetve kötelezett eljárni.3. Az építési-szerelési fordított adózás további finomításaként pontosításra kerül az ingatlanra vonatkozó tevékenységek köre, így a létrehozatalon, bővítésen, átalakításon túl bontással történő megszüntetés vagy rendeltetésének megváltoztatása tartozik e körbe. Az egyéb megváltoztatás fogalom kikerül a felsorolásból, lényegében ezalatt eddig is a rendeltetésmódosítási, illetve bontási tevékenység volt értendő. A másik módosítás, ami az egyes alvállalkozókra terjeszti ki a nyilatkozattételi kötelezettséget, arra vezethető vissza, hogy a 2023-tól hatályos változás értelmében előfordulhat olyan eset, hogy az alvállalkozó van azon információ birtokában, hogy az építési munkálatok valamely része hatóságibejelentés- vagy engedélyköteles.A módosítások után tehát az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttnek tekinthető akkor, ha a tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére", vagy a fenti tevékenységgel érintett ingatlan valamely szerves részére, alkotórészére, vagy az azzal kapcsolatos valamely munkálatra, részmunkálatra olyan építési vagy egyéb tartalmú hatósági engedély vagy bejelentés vonatkozik, amelyet a hatályos ágazati jogszabályok alapján a kérdéses tevékenység elvégzését, illetve megkezdését megelőzően kell kiadni, illetve megtenni.Például engedélyhez kötött egy adott ingatlan létrehozatala akkor is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési engedély – mint építési tartalmú engedély vagy településképi engedély, mint nem építési tartalmú engedély – szükséges, valamint akkor is, ha az ingatlan létrehozatala során elvégzendő munkálatok közül kizárólag az ingatlan alkotórészét képező, például tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély. Nem állapítható meg a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttség abban az esetben, ha az adott engedély bejelentés kiadására, illetve megtételére a vonatkozó ágazati szabályozás alapján utólagosan, az adott tevékenység, munka befejezését követően kerül sor (például használatbavételi engedély); vagy kiadása, megtétele az adott tevékenység, munkavégzés megkezdését követően felmerülő, jóhiszemű eljárás mellett előre nem látható körülmények miatt válik szükségessé (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet); illetve az adott ingatlan létrehozatalához, bővítéséhez, átalakításához kapcsolódik, ugyanakkor nem az ingatlanra vagy nem az ingatlan szerves részeire, alkotórészeire, illetve nem ez utóbbi szerves részeket, alkotórészeket érintő munkák elvégzésére irányul, hanem egyéb tevékenységekre vagy más körülményekre, feltételekre vonatkozik (például az építési-bontási hulladék keletkezésére és tárolására vonatkozó engedélyek és bejelentések, munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek és bejelentések, szakképesítést előíró engedélyek).A fővállalkozóktól kiinduló alvállalkozói láncolatokban megvalósuló ügyletek esetében a hatósági engedélyhez és bejelentéshez való kötöttséget a módosítások fényében a következők szerint kell megállapítani. Ha a hatósági engedély, bejelentés az ingatlan létrehozatalaként, bővítéseként, átalakításaként azonosítható tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére" vonatkozik, akkor a fővállalkozónak a munkája és valamennyi alvállalkozónak a munkája egyaránt részét képezi az engedéllyel, bejelentéssel érintett tevékenységnek, ezért a fővállalkozó által a megrendelő részére teljesített ügylet a "fordított adózás" alá tartozik, valamint a fővállalkozótól kiinduló valamennyi alvállalkozói láncolatban a fővállalkozóval szerződő alvállalkozók által a fővállalkozó részére teljesített ügyletek, valamint az egyes alvállalkozók által a láncolatokban őket megelőző alvállalkozók részére[…]

Részlet a válaszából: […] a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.A 6097. számú válasz szerint "a változatlan formában való továbbértékesítés abban az esetben minősülhet közvetített szolgáltatásnak, ha a ténylegesen mért mennyiség alapján számlázzák tovább". A válasz megfelel az Szt. és az Áhsz. előírásainak.Az Áfa-tv. nem ad definíciót a közvetített szolgáltatás fogalmára. Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Az áfamértéket nem befolyásolja az, ha nem az eredeti szolgáltató által közölt mértékegységgel vagy árral történik a továbbszámlázás.A jelenlegi kérdés szerint az átalányban meghatározott rezsiköltség ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik. Ilyen esetben a bérbeadás a fő szolgáltatás, és annak adómértékével kell a rezsit számlázni akkor is, ha mért fogyasztással, és akkor is, ha átalányban határozzák meg a költséget.Az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó rezsiköltségek az Áfa-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] is.Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése alapján választható rá adókötelezettség. Az adóköteles bérbeadásnak áfa szempontjából feltétele, hogy a bérleti jogviszony létrejöttét megelőzően bejelentsék az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségére vonatkozó bejelentést az adóhatósághoz. A lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön lehet a választást megtenni, de ha a nem lakóingatlanokra választják az áfakötelezettséget, akkor az önkormányzat valamennyi nem lakóingatlanára vonatkoztatni kell az áfakötelezettséget.A másik fontos szempont, amit a kérdés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az Áht. előírásai szerint, ha a költségvetési intézmény alapfeladatává teszik a vasúttörténeti park üzemeltetését, akkor a feladatellátáshoz szükséges vagyont az önkormányzatnak biztosítania kell, vagyis térítés nélkül kell rendelkezésre bocsátaniuk a feladatellátáshoz szükséges ingatlant. A térítés[…]

Részlet a válaszából: […] terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra". Vagyis az Efo-tv., illetve a Közfogl-tv. keretei között alkalmi munkaviszony vagy közfoglalkoztatási jogviszony is létesíthető. Azonban ennek lehetősége korlátozott: az Efo-tv. 3. §-ának (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (...) a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására". Tehát alkalmi (egymás után legfeljebb 5, egy hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig tartó) munkaviszony csak az alaptevékenység ellátását segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. Így a vezető és a magasabb vezető megbízású közalkalmazottak egyértelműen ki vannak zárva ebből a lehetőségből, hiszen ők mindenképpen az alaptevékenység keretébe tartozó feladatokat végeznek, a beosztottak közül pedig az alaptevékenységet ellátók vonatkozásában ugyanez a helyzet. A munkaerőhiány valós problémája jogszerűen tehát nem oldható meg más típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítésével, és így a heti teljes 40 órás munkaidő meghosszabbításával. Ez egyébként a személyzet túlterhelésére is vezető helytelen gyakorlat.A Közfogl-tv. 1. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely valamilyen, törvényben[…]

Részlet a válaszából: […] következő jogi megoldási lehetőségek adódnak:– a munkakör módosítása, esetleg kettős munkakörről történő megállapodás,– a munkaköri leírás kiegészítése (egyoldalú munkáltatói utasítással), vagy– e feladat ellátásának a más munkakörbe tartozó feladatként történő átmeneti elrendelése.Az utóbbi esetre az Mt. közalkalmazottakra is irányadó szabálya, az 53. § vonatkozik: a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, melynek időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A közalkalmazott az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. Továbbá a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a saját munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében nevelő-oktató munka – pl. óvodai nevelés keretében gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – kizárólag pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, csak közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – más polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Jelen esetben tehát a kérdés az, hogy az intézményvezetővel létesíthető-e óraadóként a munkaidején felül heti legfeljebb 14 további órában megbízási szerződés az SNI-s gyermekek fejlesztésére szóló feladat ellátására. Az összeférhetetlenségi[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítását szolgáló bérbeadásra. E rendelkezésből az következik, hogy a garázs, garázsok bérbeadása nem élvez adómentességet, azok bérbeadása kötelezően adóköteles körbe tartozik, és azt 27 százalékos mértékű általános forgalmi adó terheli.Az Áfa-tv. 88. §-a lehetőséget biztosít az adóalanynak, hogy a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjai szerinti adómentes ingatlanértékesítésre, valamint a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adómentes ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget válasszon. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja kiveszi az adómentes körből a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását[…]