106. Költségvetési Levelek / 2008. december 23.
TARTALOM

Helyes-e az önkormányzatunknál kialakított gyakorlat, hogy a kötelezettségvállalási okmányokat (pl. vállalkozási szerződéseket, megállapodásokat) a jegyző csak egy eredeti példányon jegyzi ellen (ami a hivatalnál marad), függetlenül attól, hogy hány eredeti példányban készült?

Önkormányzatunk falugondnoki szolgálatot kíván létrehozni. A falugondnok személye megválasztásra került. A falugondnok számára az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete szerint általános iskolai végzettség van előírva minimumként. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a falugondnok "A", "B", "C" fizetési osztályba sorolható. A falugondnoknak falugondnoki képzésen kell részt vennie, amely 260 órás, és az ESzCsM képzési központja szervezi. Akit alkalmazni kívánunk, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezen túl "D" kategóriás jogosítványa van (ez szükséges a falugondnoki busz vezetéséhez). Kérdésem, hogy melyik osztályba kell besorolni, illetve ha elvégzi a falugondnoki tanfolyamot, akkor át kell-e sorolni más osztályba?

Önkormányzatunknál állandó szakmai vitát vált ki a 93122. Földértékesítés és 93123. Ingatlanok (föld nélkül) és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékesítése főkönyvi számlák megfelelő használata, értelmezése. Kérdésünk, hogy a földértékesítés (93122.) főkönyvi számlán csak a mezőgazdasági hasznosítású földek, szántóföldek értékesítését kell kimutatni, vagy ide kell könyvelni a telekeladás bevételét is? Jelenleg a telekértékesítést a 93123. főkönyvi számlára könyveljük, és nem a 93122-re. Egyes vélemények szerint azonban a telek is föld.

Meglévő irodaházunk átalakítása (belső), akadálymentesítése folyik, EU-s támogatást is nyertünk hozzá. A következő tárgyú szerződésből eredő kötelezettséget beruházáson kell elszámolni vagy dologi előirányzaton? Szerződés tárgya: megfelelő uniós támogatás elnyerése érdekében beadandó pályázat elkészítése, kapcsolódó közbeszerzési eljárás lebonyolítása, szakmai segítség nyújtása, sikeres pályázat esetén a projekt elszámolásában és lezárásában való közreműködés.

Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?

Egy önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése alapján különböző beépítetlen ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg. Az önkormányzat 1992-ben megállapodást kötött különböző önkormányzatokkal arról, hogy az ingatlanok közös tulajdonba kerüljenek, azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a változást. A hibát szeretnénk 2008-ban javítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

A) Integrált oktatási intézményt hoz létre a fenntartó önkormányzat. Ebbe az intézménybe kerül át az eddigi részben önálló intézményként működő, de önálló adószámmal rendelkező valamennyi alsófokú oktatási intézmény. Az átkerülő intézményekben a működéshez szükséges összes vagyont viszik az új integrált intézménybe. Mivel a korábbi intézmények fenntartója azonos az új intézmény fenntartójával, beszélhetünk-e ingyenes vagyon átadásáról áfa szempontból? B) Középfokú oktatási intézmények más fenntartóhoz kerülnek (vagyont csak üzemeltetésre ad át a város). Ebben az esetben hogy viselkedik az ingyenesség szempontjából az áfa? Amennyiben bérleti díjat kérne a használatért az új fenntartótól az átadó önkormányzat, hogyan ítélendő meg az eset?

Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?

Jelenleg közalkalmazottként dolgozó nő munkavállalónk jogviszonyai: 1. Központi költségvetési kutatóintézet: 1974-1975 2. Központi állami tervezőiroda: 1975-1975 (fél év) 3. Nappali tagozaton főiskola: 1975-1978 4. Tervezőiroda: 1978-1980 5. Állami költségvetési intézmény: 1980-1991 6. Állami költségvetési intézmény jogutódja: 1991-1997 7. Általános iskola: 1997-2008 Mely időszakok vehetők igénybe a jubileumi jutalom számításánál?

Általános iskolánk határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja logopédus munkakörben dolgozik. Iskolánkban a Logopédiai Intézet intézményvezetője logopédus szakértői látogatást tett. Véleménye szerint a logopédus kolléganőnknek járna a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (13) bekezdése alapján pótlék, figyelemmel a Kjt. 75. §-ára és 76. §-ának (2) bekezdésére. Kérjük a véleményüket, hogy valóban kötelező-e iskolánknak az említett pótlékot a logopédus kolléganőnek kifizetni? További kérdésünk, hogy jár-e a kolléganőnek a 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gyógypedagógiai pótlék?

Közalkalmazott 3 nap/2 éjszaka belföldi kiküldetésénél a szállásköltség számlájában az alábbiak szerepelnek: – szállás: 2 éj, 9800 Ft, – reggeli: 2 db, 3200 Ft, – idegenforgalmi adó: 400 Ft. Hogyan történik a belföldi kiküldetés elszámolása?

Közalkalmazott óvodapedagógusok részére kell-e a délutáni (14 óra utáni) munkavégzésért járó műszakpótlékot fizetni, mivel az óvónők felváltva, az egyik héten 7 órára, a másik héten 11 órára (különböző átfedési idővel) járnak dolgozni? Milyen munkaszervezési módszer alkalmazása esetén nem kell fizetni e pótlékot?

Egyik nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozónkkal vitába keveredtünk a 40 éves jubileumi jutalom jogosságát illetően. Nevezett dolgozónk a BM Polgári Védelemnél dolgozott nyugdíjazásáig. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) alapján az ott elismert szolgálati jogviszonya: 1967. január 1.-1998. október 31. közötti időszak. Ebből az időszakból azonban csak 1971. augusztus 20.-1998. október 31. számított hivatásos állományúnak, mivel 1967. január 1. és 1971. augusztus 19. között a katonai főiskola hallgatója volt. A fent említett törvény alapján, a kapott igazolás szerint 1997. január 1-jén a Polgári Védelemnél megkapta a 30 éves jubileumi jutalmát, mivel e törvény alapján a teljes szolgálati ideje (főiskolás évei is) beszámított a jubileumi jutalom idejébe. Nevezett 2000. április 1-jétől a mai napig is folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban van. Az ő álláspontja szerint – mivel a Polgári Védelemnél az összes elismert jogviszonyát figyelembe veszi (a főiskolás évekkel együtt) – megvan a 40 éves jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonya, és kéri annak kifizetését. Arra hivatkozik, hogy ott is beszámították a 30 éves jubileumi jutalom számításánál a teljes szolgálati idejét. Kérdésünk: jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom? Be kell-e számítanunk a főiskolás éveit a Kjt. szerinti jubileumi jutalomhoz?

Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?

A következő kérdésemre szeretném kérni pontos válaszukat, a Költségvetési Levelek 103-as számában megjelent 2186. számú kérdéssel kapcsolatosan. Dolgozónk 1996. 11. 04.-1997. 05. 23-ig a Munkaügyi Központ által szervezett szoftverüzemeltető OKJ-s képzésen vett részt, melyről az igazolást és a bizonyítványt megkapta. Be lehet-e számítani munkaviszonyba ezt az időt?

Étkezési jegy beszerzése áru- vagy szolgáltatásszerzésnek minősül-e?

Melegétkezési jegyeket kívánunk 10-15 millió Ft értékben előre vásárolni 2009. évre. A jegyeket leltárba vesszük év végén, és 2009-ben havonta az adójogszabály adómentes értékével azonosan átvétel igazolásával átadják munkatársainknak. Kérdésünk: a 2009. évre előre megvásárolt étkezési jegyeket melyik főkönyvi számlán számoljuk el, a mérlegben kell-e szerepeltetni, ha igen, hol? Készlet, értékpapír? El kell határolni?

Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.

Az államháztartási szervezetek 2008. évi számlatükre tartalmazza a "98532. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, illetve működési jellegű kapott szolgáltatások" főkönyvi számlát. Abban az esetben, ha a költségvetési szervnek térítésmentesen nyújtanak szolgáltatást (ez a számlán egyértelműen feltüntetésre kerül, és csak az áfát kell kifizetni), használni kell ezt a főkönyvi számlát? Ha igen, kérem, mutassák be a könyvelés tételeit!