Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

222. Költségvetési Levelek / 2016. január 12.

TARTALOM

4103. kérdés Bérletidíj-hátralék érvényesítése
Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4104. kérdés Karácsonyi ajándékcsomag adózása
Ha a települési önkormányzat - szociális alapszolgáltatást nyújtó - költségvetési szerve az ellátottak részére egységes karácsonyi csomagot ad, az (az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.35 pontja alapján) adómentes juttatásnak minősül?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4105. kérdés Tankönyvtámogatás
Önkormányzatunk képviselő-testülete enyhíteni kívánja a városban élő szülők iskoláztatáshoz kapcsolódó anyagi terheit, ezért támogatásban részesíti azon szülőket, akik a jogszabályokban rögzített kedvezményekben nem részesülve, térítés ellenében jutnak az általános és középiskolában tanuló gyermekeik oktatásához szükséges tankönyvekhez. Fenti támogatást önkormányzati rendelet alapján biztosítjuk (tankönyvtámogatás), jövedelemvizsgálat nélkül, azzal a feltétellel, hogy a kapott támogatással az önkormányzat részére el kell számolni. Alkalmazható-e ebben az esetben a fenti támogatás vonatkozásában az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Amennyiben a támogatás cél szerinti felhasználása megvalósul, és erről a szülő elszámol, ebben az esetben nem minősül bevételnek, így sem a kifizető számára sem a támogatott számára nem jár adófizetési kötelezettséggel?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4106. kérdés Gyermekvédelmi törvény 146. §-a szerinti térítési díj behajtása
A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4107. kérdés Tanulók utazási költségtérítése
A tanulók egy része a korábban önálló községként működő, ám a várossá váláskor a településhez kapcsolódva településrésszé alakult területekről, vagyis közigazgatási határon belülről jár autóbusszal iskolába. Számukra a jogszabályok alapján (mivel közigazgatási határon belülről járnak) a KLIK nem téríti meg a bejárás költségeit. Képviselői javaslatra a településrészi lakóhely és az iskolához közel eső autóbusz-állomás közötti utazásra szolgáló, a tanév hónapjaira megvásárolt, tanuló nevével ellátott bérletek ellenértékét teljes összegben megtérítenénk a részönkormányzatok területén érvényes lakcímmel rendelkező tanuló törvényes képviselőjének, helyi költségvetési rendeletünkben foglalt költségtérítésként. Alkalmazható-e ebben az esetben is az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Vagyis a helyi rendelet alapján kifizetett költségtérítés sem minősül bevételnek, amennyiben erről a támogatott elszámol? Elegendő a névre szóló utazási bérlettel elszámolnia, vagy szükséges a nevére kiállított számla?
4108. kérdés Kis értékű tárgyi eszköz beszerzése
Költségvetési szervnél kis értékű tárgyi eszköz beszerzése történt. A kis értékű tárgyi eszköz úgy került minősítésre, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a költségvetési szerv tevékenységét. A beszerzést követően a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént. Helyesen jártunk-e el, amikor az állományba vételi bizonylaton (B.11-46/Vr.sz.) jelöltük (az üzembe helyezés dátumánál) a használatbavétel dátumát, mivel ezen eszköznél nem kellett alkalmazni üzembe helyezési eljárást, vagy az állományba vételt mint gazdasági eseményt és a használatbavételt is eltérő bizonylatokon kellene hitelt érdemlően igazolni? Kiváltható lenne-e az állományba vételi bizonylat a pénzügyi és könyvviteli nyilvántartó rendszer által generált "eszköz mennyiségi nyilvántartásba vételi dokumentummal", amelyen rögzítésre kerül az eszköz használatbavételi időpontja is?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4109. kérdés Közcélú adomány
Önkormányzatunk részére egy kft. szobrot adományozott, amit a társaság maga készített, az általa vásárolt alapanyagból. A szobor felállítására köztéren kerül sor. A felek közjegyzői okiratba foglalták, hogy az adomány közcélú. Kell-e számlát kiállítani az adományozásról, vagy elegendő az erről szóló közjegyzői okirat? Ha szükséges a számla, adómentesen vagy áfásan kell kiállítani?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4110. kérdés Nyugdíjasházi lakások bekerülési díjának áfarendszerbeli megítélése
A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4111. kérdés Bekerülési érték
A 2014. január 1. után beszerzett 200 ezer Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékébe bele kell számítani az állományba vételig felmerült összes költséget (például a szállítási költséget)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4112. kérdés Negatív maradvány
2014. évi beszámolóban a polgármesteri hivatal alaptevékenységének maradványa negatív lett. Kérem, legyenek szívesek segíteni, ebben az esetben miként kell a maradványt elszámolni a 2015. évi könyvelésben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4113. kérdés Városüzemeltetési feladatok
Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4114. kérdés 2013. szeptember 1-je előtt kinevezett pedagógus besorolása, gyakornoki ideje
2013. augusztus 15-től határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pályakezdő pedagógus hogyan sorolható Pedagógus I. kategóriába? 2015. augusztus 1-jétől határozatlan idejűvé változott a kinevezése, ugyanazon intézményben. Határozott idejű foglalkoztatása során megszerezte a kétéves szakmai gyakorlatot. Minősítés nélkül, a gyakornok kérésére sorolható-e 2015. szeptember 1-jétől Pedagógus I.-be?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4115. kérdés Közalkalmazotti jogviszony megszűnése felmentéssel
Ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnik felmentéssel, a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján, és rendelkezik harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom megilleti-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4116. kérdés Közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértéke
Az Info tv. változott 2015. október 1-jétől, és a közérdekű adatokkal kapcsolatos költségtérítésről a következőt írja: "29. § (5) A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:
d) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,
e) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint
f) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg."
A jogalkotó itt melyik (milyen számú) jogszabályra gondol? Létezik-e egyáltalán olyan jogszabály, ami meghatározná, hogy pl. mennyi lehet egy CD vagy egy oldal papírköltsége? A hivatkozott Info tv.-be már július folyamán bekerültek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó új szabályok, és a törvény 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjába az ezzel kapcsolatos költségek meghatározása érdekében történő jogszabály alkotására való felhatalmazás is. A szabályok 2015. október 1-jével ismét módosultak. A kormány a számára szóló felhatalmazás alapján rendeletben kell, hogy meghatározza a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért fizetendő költségtérítés megállapítható mértékét és a törvény 29. §-ának (4) bekezdése szerinti összeghatárt.
Kapcsolódó tárgyszavak:
4117. kérdés Előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv
Az előirányzat-felhasználási terv (Áht. 24. §) és a likviditási terv (Áht. 78. §) alatt ugyanazt a dokumentumot kell érteni, vagy ez két külön dokumentum? Van olyan önkormányzat, ahol két külön melléklet a költségvetési rendeletben, de találkoztam olyan megoldással is, hogy "előirányzat-felhasználási és likviditási terv" címen egy darab táblázat. Ha két külön dokumentum, akkor a likviditási tervnek kell egyáltalán a költségvetési rendelet mellékletében szerepelnie? Havonta felülvizsgálandó, így elméletileg havonta változhat a tartalma.
Kapcsolódó tárgyszavak:
4118. kérdés Közcélú foglalkoztatás keretében előállított termékek
Közcélú foglalkoztatás keretében előállított termékek (a mi esetünkben méz) reprezentáció keretében adható-e az önkormányzat által szervezett rendezvényeken a meghívott vendégeknek térítésmentesen ajándékba? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4119. kérdés Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egyéni járulékai
Milyen egyéni járulékokat kell vonni a rehabilitációs járadékban részesülő, munkavállalóként foglalkoztatott személy munkabéréből?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4120. kérdés Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében
Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére