Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás


Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. július 14-én (294. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5246

[…] vállalkozási tevékenységét meg kellene szüntetni, amennyiben nem nyereséges, csupán azt írja elő, hogy a vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Az önkormányzatra vonatkozóan – mivel esetében a fentiek szerint a vállalkozási tevékenység nem értelmezhető – ilyen előírás nincs.Az Art. 16. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni. Az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezés (változásbejelentés is) írásban történik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített nyomtatványon, amely az állami adó- és vámhatóság honlapjáról is letölthető. A helyi önkormányzat az Áht. 104. §-ának (1) bekezdése szerint törzskönyvi jogi személynek minősül. A törzskönyvi nyilvántartást a Magyar Államkincstár vezeti. Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a – kincstár által vezetett – törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.Tekintettel arra, hogy az értékesítés adóköteles tevékenységnek tekintendő, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzat végzi, az értékesítés csak adószám birtokában folytatható, amelyet a fentiek szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésével kell igényelnie az adott önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy az általános forgalmi adó rendszerében ki minősül adóalanynak. Ezen rendelkezés értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A kérdésben leírtak szerint megvalósuló termékértékesítés – tekintettel annak üzletszerű, valamint rendszeres jellegére, valamint arra, hogy az ellenérték elérésére irányul, és hogy azt az önkormányzatok független formában végzik – gazdasági tevékenységnek minősül. Ez azt eredményezi, hogy az önkormányzatok az Áfa-tv. értelmében adóalannyá válnak, ezzel összhangban termékértékesítésük adóköteles tevékenységnek tekintendő. Ugyanakkor az önkormányzatoknak is lehetőségük van arra, hogy évi 12 millió forint alatti bevételnél alanyi adómentességet válasszanak az áfa rendszerében. Az alanyi mentesség választása a gyakorlatban azt jelenti, hogy ekkor áfát felszámítani, fizetni nem kell (alanyi adómentesként áfabevallást sem kell benyújtani), azonban ez esetben a beszerzésre jutó előzetesen felszámított áfa sem vonható le. A bizonylatkiállítási kötelezettségnek azonban ez esetben is eleget kell tenni. Ekkor a számlának kötelezően tartalmaznia kell a jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást is, vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. A tojásértékesítés bevétele az alanyi adómentesség értékhatárába beszámít. A 12 millió forint bevétel túllépését követően áfaalannyá válnak, és áfafelszámítási, -bevallási, -befizetési kötelezettségük keletkezik, ugyanakkor megnyílik az adólevonási jog is.Az online pénztárgéppel kapcsolatos kérdés tekintetében tájékoztatjuk, hogy a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: OPG rendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján az OPG rendelet 1. melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört, akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget. Ezen tevékenységeket az OPG rendelet jellemzően TEÁOR-szám alapján azonosítja be. A jelenleg hatályos szabályok szerint a kiskereskedelmi tevékenységet folytatók bizonyos kivételektől eltekintve nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag online pénztárgéppel tehetnek eleget. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a TEÁOR-számok csupán azonosítják ezeket a tevékenységeket, így amennyiben egy adózó olyan, az OPG rendelet 1. mellékletében szereplő TEÁOR alapján azonosított tevékenységet végez, amelyre nem vonatkoznak az OPG rendeletben foglalt kivételek, akkor – függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet esetleg nem jelentette be – köteles lesz pénztárgép használatára, ha bizonylatkiállítási kötelezettségének nyugta kibocsátásával tesz eleget. Ebből következően a tojás kiskereskedelmi értékesítése online-pénztárgép-használati kötelezettséget von maga után. Tájékoztatjuk azonban arról is, hogy az Áfa-tv. 166. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.