Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.
Kérdés
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. november 3-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5320
[…] elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)–(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. november 3-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5320
[…] elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)–(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
