788 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Az áfabevallást követően a fizetendő általános forgalmi adót és az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót bruttó módon, azaz külön költségvetési kiadásként és költségvetési bevételként kell könyvelni, vagy nettó módon csak a tényleges pénzforgalommal járó bevételt vagy kiadást kell a költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatni? Az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovat meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után az egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint – a levonható általános forgalmi adót is figyelembe véve – megállapított áfafizetési kötelezettséget." A B407. Általános forgalmi adó visszatérítése meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni az adóhatóságtól visszaigényelt általános forgalmi adót." Álláspontunk szerint a bruttó elszámolás elvét szem előtt tartva az áfabevallás 36. sorában lévő fizetendő áfát a K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovatra, a 76. sorban lévő levonható általános forgalmi adót a B407. Általános forgalmi adó visszatérítése rovaton kell kimutatni, mivel kizárólag a bevallás végső egyenlegének könyvelésével sérülne a bruttó elszámolás számviteli alapelv. Ezt a gyakorlatot igazolja a Magyar Államkincstár által kiadott 2015. évi éves beszámoló ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani útmutató is: "Ha a 200. sor 8. oszlopában (B406. Kiszámlázott áfa teljesítése) szerepel adat, a 01. űrlap 50. sor 10. oszlopában (K352. Fizetendő áfa teljesítése) is adatot kell szerepeltetni, kivéve ha a teljes összeg visszaigénylésre kerül, továbbá ha számla kiállítására első alkalommal decemberben kerül sor, mert annak áfatartalmát a következő időszakban esedékes befizetni. Ilyen esetben külön indoklást szükséges kérni." Más álláspont szerint azonban csak az áfabevallás végső egyenlegét kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben kimutatni. Amennyiben mégis ez a nettó módon történő könyvelési gyakorlat a helyes, adott esetben a fordított adózás szerinti áfa nem is kerülne könyvelésre, ha annak összegét a levonásba helyezett áfa meghaladja? Ezt mindenképpen problémának tartjuk.

Kérdés: A jegyző az önkormányzati tulajdonban lévő gépkocsit milyen feltételek mellett használhatja személyi használatra? Mik az adózási szabályai, menetlevél-vezetés, számlázás rendje? El kell-e különíteni a magáncélú és a hivatali célú utakat? Milyen adózási és engedélyezési szabályok vannak rá? Sem az önkormányzatnál, sem a hivatalnál nincs gépkocsivezető. Meg kell-e téríteni a személygépkocsi után a magáncélú használatot?

Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Kérdés: Főállású polgármesternek év végén (a bruttó 200 000 Ft-os cafeterián kívül) lehet-e adni ajándékutalványt, illetve meg lehet állapítani részére magasabb cafeteriakeretet, mint a hivatal köztisztviselőinek? Nekik is adható így ajándék­utalvány, illetve meg lehet-e határozni ennek mértékét eltérően is az egyes köztisztviselőkre?

Kérdés: A megyei önkormányzat alapfeladata 2012. január 1-jétől jelentősen átrendeződött, a Mötv. 27. §-a alapján területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatot lát el. Ez – többek között – a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtását fogja jelenteni. A 2014-2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. Korm. rendelet 5. mellékletének 3.8.2.3. alpontja a következőket tartalmazza: "A megyei önkormányzat – a megye területén lévő megyei jogú város járásán kívül – a területén található települési önkormányzatok és területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén a megyei jogú város járásában található települési önkormányzatok esetében is, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a 3.12.1. pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri." A leírtak alapján – amennyiben a települési önkormányzat kéri a vonatkozó pályázati típusoknál – köteles önkormányzatunk a projektek elő­készítésében és megvalósításában részt venni, melynek mértéke a Korm. rendelet 5. melléklet 5.12.1 pontja szerint:
– projekt-előkészítés, tervezés 5%,
– a közbeszerzési eljárás lefolytatása 1%,
– projektmenedzsment 2,5%,
a projekt összes elszámolható költségére vetített százalékos arányban.
A leírtak felvetik annak kérdését, hogy abban az esetben, ha önkormányzatunk a fentiekben rögzítettek alapján végzi a vonatkozó feladatokat, az Áfa-tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti közhatalmi, azon belül közigazgatási jogalkalmazói tevékenységnek minősül-e ez a tevékenység? Ezek a tevékenységek elsősorban humán erőforrást igényelnek, finanszírozásuk jelentős terhet jelent önkormányzatunknak. Általános forgalmi adó fizetése esetén tovább nehezedik pénzügyi pozí­ciónk, tekintettel arra, hogy a befizetendő adóval szemben minimális visszaigényelhető adóval számolhatunk.

Kérdés: Karácsonykor az önkormányzat ünnepséget rendezett a nyugdíjasok részére, és ajándékként 4000 Ft/fő értékű utalványt kaptak. Az utalványt a helyi boltokban vásárolhatják le. Miként kell minősíteni ezt a juttatást? Csekély értékű ajándék?

Kérdés: Ha a települési önkormányzat – szociális alapszolgáltatást nyújtó – költségvetési szerve az ellátottak részére egységes karácsonyi csomagot ad, az (az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.35 pontja alapján) adómentes juttatásnak minősül?