Találati lista:
361. cikk / 2104 Építési beruházási szolgáltatás
Kérdés: Önkormányzatunk építési beruházást szeretne igénybe venni, ami engedélyköteles. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető [Áfa-tv. 142. § (3) a), b) pontok]. Alanyi adómentes önkormányzat esetében, figyelembe véve a (3) bekezdésben foglaltakat, nem lehetséges fordított áfa hatálya alá tartozó építési beruházási szolgáltatást igénybe venni. Véleményünk szerint az alanyi mentességből adódóan fordított áfás számlát nem, csak egyenes áfás számlát tud az önkormányzatunk befogadni. Ad-e lehetőséget az önkormányzatnak a jelenlegi szabályozás arra, hogy alanyi adómentességét megtartva engedélyköteles építési beruházást hajtson végre, vagy szükséges-e bejelentkezni az általános áfa szabályai szerint?
362. cikk / 2104 Külföldi ingatlan felújítása
Kérdés: Önkormányzatunk egy magyar kft.-nek adott megbízást egy szlovákiai épület felújítására, ahol végül nem a kft., hanem egy szlovákiai cég a kivitelező. Ezzel a céggel kivitelezési szerződést köt a kft. (a kft.-nek van szlovák adószáma), mely szerint ő csak nettó árban fog számlázni, mivel Szlovákiában az építkezési munkák elvégzése fordított áfás. A kft. ez alapján a számla alapján számláz tovább önkormányzatunknak. Tehát a teljesítés helye Szlovákia, telephellyel viszont nem rendelkezik ott a kft. Ha a kft. szlovák adószámával számlázza tovább a felújítást az önkormányzatnak, akkor milyen áfakulccsal teheti azt?
363. cikk / 2104 Teljesítési időpont meghatározása
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján – a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül – állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.
364. cikk / 2104 Önkormányzati telek értékesítése
Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
365. cikk / 2104 Áfával kapcsolatos kérdések
Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
366. cikk / 2104 Sírhelymegváltásért fizetett díj
Kérdés: Az Áfa-tv. 7. §-a szabályozza a közhatalmi tevékenységek körét. Önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve köztemetőt működtet. A jogszabály értelmében a sírhelynyilvántartó könyv vezetése közhatalmi tevékenységnek minősül. A fenti tevékenységhez kapcsolódóan a sírhelymegváltásért fizetett díj is közhatalmi tevékenységnek minősül-e, ezáltal mentes az áfa alól, vagy az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdése értelmében ingatlan-bérbeadásnak minősül, és választható az áfás számlázás?
367. cikk / 2104 Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája
Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
368. cikk / 2104 Kisteherautó beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő közhasznú kft., mely áfaalany, új kisteher-autót kényszerül beszerezni. Ehhez nem rendelkezik elegendő forrással. Hogyan tud az önkormányzat forrást biztosítani a kft. részére anélkül, hogy áfát kelljen fizetni utána? Tagi kölcsön is szóba jöhet ez esetben, vagy csak az apport?
369. cikk / 2104 Különös teljesítési hely szabálya a kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében; alanyi adómentes adóalany adólevonási joga
Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett alanyi adómentes adóalany a jövőben a webshopján keresztül a világ minden részébe, így az Európai Unió tagállamaiba is értékesít termékeket, elsősorban magánszemélyek (nem adó-alanyok) részére. Egyéb tevékenysége nincs. Azért, hogy ne kelljen minden tagállamban adóalanyként bejelentkeznie, és minden tagállamban külön bevallani és befizetni az értékesítés után az áfát, az adóalany regisztrálni fog Magyarországon az OSS-be, és az OSS egyablakos rendszeren keresztül fogja bevallani és befizetni valamennyi érintett tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítés után az áfát.
Vonatkozik az eltérő teljesítési helyet megállapító 49/A. § az alanyi adómentes adóalanyra is? Ettől a speciális szabálytól el lehet térni? Más tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítések után levonhatja az adóalany az áfát [esetleg az Áfa-tv. 121. § a) pontja alapján]?
Vonatkozik az eltérő teljesítési helyet megállapító 49/A. § az alanyi adómentes adóalanyra is? Ettől a speciális szabálytól el lehet térni? Más tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítések után levonhatja az adóalany az áfát [esetleg az Áfa-tv. 121. § a) pontja alapján]?
370. cikk / 2104 Ingyenesen és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek
Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
– saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
– kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
– az alkalmazásában álló művészek,
– valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
– saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
– kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
– az alkalmazásában álló művészek,
– valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
