Találati lista:
121. cikk / 446 Áfa levonása
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kapott a Belügyminisztériumtól turisztikai központ létesítésére. A támogatás tárgyát képező feladat érdekében felmerült beszerzések, szolgáltatások árában általános forgalmi adó vonatkozásában adólevonási joggal nem élt. A központ üzemeltetése során bevétele keletkezik önkormányzatunknak szálláshely-üzemeltetésből, motorcsónak--bérbeadásból. A központ működtetésével kapcsolatban felmerült közüzemi díjak áfája levonásba helyezhető-e? Az üzemeltetés során felmerülő egyéb tárgyi eszközök beszerzése (pl.: textíliák, konyhai eszközök), amelyek már nem a támogatás terhére kerülnek megvásárlásra, illetve a mindennapi működéshez szükséges beszerzések (pl.: tisztítószerek) áfája levonható-e?
122. cikk / 446 Gépjármű kölcsönbe
Kérdés: Önkormányzatunk haszonkölcsönbe szeretne adni egy újonnan vásárolt gépjárművet. A forgalomba helyezés miatt egyelőre az önkormányzat kötné meg a biztosításokat. Ezeket a díjakat számlázná tovább a kölcsönbe vevőnek, aki majd az üzemben tartó lesz, és viseli majd a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket. Áfamentesen kell, hogy továbbszámlázza az önkormányzat a biztosítási díjakat?
123. cikk / 446 Víziközmű-felújítás áfája
Kérdés: Önkormányzatunknál a víziközmű – adókötelesen – bérbe van adva. Az üzemeltető felújítási munkálatokat végeztetett el rajta. A Költségvetési Levelek 302. számában az 5368. kérdésben azt jelzik, hogy víziközmű felújítása esetén az áfa visszaigényelhető. Esetünkben az üzemeltető végeztetett felújítási munkálatokat, és azt továbbszámlázta részünkre közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben is visszaigényelhető az áfatartalma a felújításnak?
124. cikk / 446 Bérleti díj továbbszámlázása
Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.
125. cikk / 446 Helyiségek ingyenes használatba adása
Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
126. cikk / 446 Üzemeltetési költségek továbbszámlázása
Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?
127. cikk / 446 Bánatpénz megítélése bérbeadás esetén
Kérdés: Hogyan kell kezelni az ingatlan bérbeadásakor a bánatpénzt? Bevételként kell kezelni, vagy felmerülhet-e adómentesség is?
128. cikk / 446 Takarítás, vagyonbiztosítás számlázása
Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?
129. cikk / 446 Önkormányzat áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk az utóbbi években több önkormányzati út felújítását végezte el, illetve számos építési, felújítási projektet valósított meg (óvodabővítés, gyermekorvosi rendelő felújítása, egészségház bővítése, bölcsőde építése stb.) pályázati forrás és saját erő igénybevételével. Emellett építési telkeket is alakítottunk ki, illetve tervezzük további építési telkek kialakítását, ehhez kapcsolódóan közművesítést. Önkormányzatunknak milyen konkrét esetekben van lehetősége áfa-visszaigénylésre (telekalakítás, közművesítés, építési beruházások stb.) úgy, hogy "2-es" adószámmal rendelkezünk?
130. cikk / 446 Ingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
