633 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A kivitelező befejezte a beruházást, melyhez műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, illetve teljesítésigazolás is készült (június 10-ei dátummal). A kivitelező részére a teljesítésigazolás abban az esetben volt kiállítható, ha a műszaki ellenőr erről írásban nyilatkozott (átvette a munkát, aláírásával igazolta ezt). Ez alapján a műszaki ellenőri feladatokhoz kapcsolódó számla dátuma meg kell, hogy egyezzen a beruházás aktiválásának az időpontjával, és a teljesítésigazolás időpontjával (június 10.), véleményünk szerint csak így aktiválható ez a költség, továbbá az ő teljesítésigazolása nélkül a vállalkozó nem állíthatta ki a végszámlát. A mérnök azonban június 20-ai teljesítési dátummal állította ki a számláját, mivel állítása szerint további dokumentációs kötelezettsége volt még a műszaki átadás-átvételt követően, így a mérnöki munkát csak június 20-án fejezte be. Az aktiválás érdekében – véleményünk szerint – szükséges volt a műszaki ellenőr számlájának javítása, azonban a műszaki ellenőr állásfoglalása szerint a kérésünk nem jogos. A fenti helyzethez hasonló esetekben hogy járunk el szabályosan a beruházáshoz kapcsolódóan befogadható számlák kezelését illetően?

Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot ad be iparterület kialakítására. Azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amikhez kötődően áfafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak, a kiadások utáni áfát vissza tudjuk igényelni. A pályázati támogatási igényt attól függően bruttó vagy nettó módon kell beadnunk, hogy az áfát a kiadásokkal kapcsolatban vissza tudjuk-e majd igényelni. Sajnos nekünk nem egyértelmű ez most. Ami nehezíti a kérdés eldöntését, hogy az áfát az iparterület kialakításával kapcsolatban vissza tudja-e az önkormányzat igényelni, hogy a kiadások most jelentkeznének az önkormányzatnál, a bevétel viszont csak évek múlva, és a bevétel azon túl, hogy évek múlva jelentkezik csak, még ráadásul mint iparterület-értékesítés fordított áfás is, tehát az áfát nem az önkormányzatunk fizeti majd a NAV felé, hanem a vásárló? A pontos kérdés az lenne, hogy az áfa ezzel az iparterület kialakításával kapcsolatos kiadásoknál visszaigényelhető-e?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?

Kérdés: Intézményünk tárgyi eszközök beszerzésénél, az aktiváláshoz az alábbi dokumentumokat kéri (értelemszerűen a beruházás típusának a függvényében a megfelelőt):
– Átadás-átvételi jegyzőkönyv
– Üzembe helyezési jegyzőkönyv
– Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a beszerzett eszközt nem szükséges üzembe helyezni (pl. bútor vagy tolókocsi), akkor az aktiváláshoz elegendő-e a szállítólevél, vagy abban az esetben is szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv?

Kérdés: Az építőipari kivitelezési tevékenység műszaki ellenőri feladatainak teljes körű ellátásáról kiállítandó végszámla kibocsátására a megbízott a garanciális 1 év lejárta után jogosult. A beruházás bekerülési értékének részét képezi a fentiek szerinti, 1 évvel az aktiválás után beérkezett számla? A K62 rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában levő idősek szociális otthonán energetikai korszerűsítésre szeretne az önkormányzat közel 300 millió forintos pályázatot benyújtani. Az épület önkormányzati tulajdonban van, az idősgondozás önként vállalt feladat. Az önkormányzat áfakörös. Az idősek otthona 2-es adószámú ugyan, de alaptevékenységet végez. Az idősek otthona az önkormányzat saját intézményeként működik, állami finanszírozással. Önkormányzatunk tulajdonosa a szociális otthonnak mint ingatlannak. Nincs bérleti jogviszony a használatra, térítést nem fizet érte az idősek otthona. Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzat a beruházás áfatartalmát valamilyen úton vissza tudja igényelni?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?