1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk, áfakörbe tartozunk 2-es adószámmal, az ingatlanok bérbeadása tekintetében nem éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. Az érintett kórházzal együttműködési, használati és üzemeltetési szerződésünk van, mely alapján ingyenes az ingatlan és ingó dolgok használata, ugyanakkor az üzemeltetés költségeit (áram, gáz, víz, szemétszállítás) továbbszámlázzuk, illetve most a takarítás költségét is tovább kell számlázni, melyet megbízási jogviszonyban látunk el. Áfa szempontjából fő problémánk, hogy eldöntsük, a fentiek alapján ezzel a szerződéssel bérbeadás valósul-e meg. Eddig mi az energiaszámlákat továbbszámláztuk azzal az áfatartalommal, mellyel kaptuk. Ezt jól tettük? Mert ha megvalósul a bérleti jogviszony fogalma, akkor viszont a számlákat adómentesen kellett volna kiállítani, ha jól értelmezzük.

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?

Kérdés: Vállalatunk alapított egy díjat, amelyet a vállalattal jogviszonyban nem álló személy részére szeretnénk átadni, és ezzel egyidejűleg a díjjal pénzösszeg kifizetésére is sor kerülne. Jogviszonyban nem álló személy részére milyen jogcímen lehet kifizetést teljesíteni, milyen adó- és járuléklevonás terheli?

Kérdés: Központi költségvetési szerv bérleti szerződéssel magánszemélytől utánfutót bérelne. A bérleti díj ellenértékéről kötelező-e számlát kiállítani, vagy elegendő a bérleti szerződés alapján megfizetni a bérleti díjat a magánszemélynek?

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?

Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében felújított ingatlanokban vendégházat üzemeltet. A szállásvendégek – igény szerint – reggelit is igényelhetnek a szálláshely-szolgáltatás keretében. Kötelezően ellátandó, intézményi gyermekétkeztetéssel, valamint a szociális étkezéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat, intézménye – óvoda – útján látja el. Hogyan kell kezelni a vendégházak esetében a szálláshoz igényelhető étkezést? Nyújthat-e az önkormányzat ilyen szolgáltatást? Ha igen, azt csak az étkezést biztosító költségvetési szervén keresztül, vagy közvetlenül az önkormányzat által beszerzett alapanyagokból kell biztosítania? Amennyiben az önkormányzat elláthatja a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg igényelt étkeztetési feladatot, és megvásárolja hozzá az alapanyagokat, azt milyen rovaton szükséges elszámolni a könyvelésben?

Kérdés: Önkormányzatunk települési támogatásként strandbelépőt szeretne juttatni a 65 év feletti nyugdíjasoknak és jó tanulmányi eredményt elért általános iskolás gyermekeknek. A helyi strandot az önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti. A települési támogatásról a határozatot az önkormányzat adja ki, pénzkifizetés nem történik. A bérletet a költségvetési szerv nyújtja, kedvezményezett által bemutatott határozat ellenében. Hogyan rendezi az önkormányzat a költségvetési szervvel a bérletek értékét?