2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Kérem tájékoztassanak, hogy az önkormányzatnak milyen főkönyvi számon és szakfeladaton kell terveznie és elszámolnia a 2009-ben hatályos szoc. tv. alapján folyósított közcélú munka és rendelkezésre állási támogatás kiadásait, járulékait!

Kérdés: Köztisztviselői jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő által korábban elszámolásra átvett pénzeszköz vissza nem fizetése esetén az a közszolgálati igazoláson feltüntetésre kerül. Amennyiben újabb munkáltató hiányában a jövedelemből nem vonható le ez az összeg, milyen lehetőségei vannak a korábbi munkáltatónak a vissza nem fizetett tartozás megfizettetésére?

Kérdés: Középiskolai kollégiumban szolgáltatás után az idegenforgalmi adót hova kell kontírozni? Ezt ugye mint bevételt szedi be a szállást igénybe vevőtől az intézmény, majd befizeti az önkormányzatnak azt.

Kérdés: Települési önkormányzat közgyűlése határozattal elfogadta, hogy a GYED-en, GYES-en lévő szülők ún. "kedvezményes kisgyermekek bérletre" jogosultak a helyi tömegközlekedési eszközökön, ami azt jelenti, hogy a felnőttbérlet árának kb. feléért vásárolhatnak közlekedési bérletet. A közlekedési közszolgáltatók ebből származó bevételkiesését – elszámolás alapján – az önkormányzat megtéríti részükre. Kérdésem, hogy milyen szakfeladaton és kiadási főkönyvi számlán számolandó el a közszolgáltatónak fizetett összeg?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Melyik árfolyamot kell alkalmazni az 58. § alá tartozó ügylettel összefüggésben kiállított számla helyesbítésekor, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapították meg? Álláspontunk szerint a helyes megoldás egy olyan esetben, amikor az eredeti számla kiállításának időpontja 2008. augusztus 21-e, akkor az ezzel összefüggésben 2009. január 22-én kiállított helyesbítő bizonylatban az eredeti számla kiállítási időpontját kell alapul venni.

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.

Kérdés: Önkormányzatunk több lakásszövetkezetben és társasházban rendelkezik lakástulajdonnal, és ezekben eltérő megoldásokkal találkozunk közös költségek elszámolásával, számlázásával kapcsolatosan. Kérjük szíves segítségüket abban a kérdésben, hogy miként kell helyesen számlázni ezeket a költségeket!

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?

Kérdés: Ha egy munkavállaló havi 3000 km után kap gépjármű-költségtérítést a munkáltatójától azért, mert munkája során a saját autóját, tehergépkocsiját használja, akkor kell-e neki cégautóadót fizetnie? Ha igen, akkor mennyit és milyen formában? A munkavállaló jelenleg tehergépkocsi-menetlevelet és útnyilvántartást vezet, amely lefedi a havi 3000 km-t. Ezeken kívül még milyen nyilvántartást kell vezetnie?