2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv részéről 2021. 09. 14-én kiállításra került összesen 50 800 Ft értékben két számla, melyeket a partnerek visszaküldtek azzal az indoklással, hogy kárenyhítés körében végzett tevékenységgel összefüggésben felmerült költség került feléjük kiszámlázásra, ezért azt nem ismerik el. Nem történt meg a számlák 2021. évben történő sztornózása, illetve – az azóta eltelt időszaki beszámolók készítésekor – azok kivezetése sem, vagyis követelésként jelenleg is szerepelnek a könyvekben. 2025. évben hogyan lehet a számlákat szabályosan kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Önkormányzatunk egy településen élt lakostól egyéb örökös hiányában lakóingatlant és hozzá kapcsolódó tartozásokat, köztük számlatartozást, folyószámlahitel- és jelzáloghitel-tartozást örökölt. Az önkormányzatnak mint örökösnek milyen gazdasági, könyvelési eseményeket kell könyvelnie, milyen rovatokon a lakás átvétele esetén, valamint a tartozások kifizetése esetén?

Kérdés: A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. (BÉT) a 355/2024. számú határozatában a Magyar Állam (kibocsátó) által kibocsátott HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését a 2024. december 23-i tőzsdenapon a kereskedési idő kezdetétől felfüggesztette, valamint a 63/2024. számú határozatában a Magyar Állam kérelme alapján a HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyet törölte a terméklistáról. Önkormányzatunk rendelkezik kárpótlási jegyekkel, amelyek bemutatóra szóló, fizikai (azaz nem dematerializált módon előállított) értékpapír. A BÉT fenti intézkedései okán az önkormányzatnak a 2024., illetve a 2025. évi beszámoló kapcsán milyen könyvelési eseményeket kell alkalmazni? Kell-e értékelnünk, esetleg 100%-os értékvesztést előírni? Szükséges-e kivezetnünk a könyveinkből?

Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?

Kérdés: 1. A 2024. évi bérleti díjak kiszámlázása 2025. január hónapban történt, a számlafizetési határideje 2025. év január, a számla teljesítésének időpontja 2024. december 31. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes-e ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni? Ha végrehajtjuk az időbeli elhatárolást, akkor a számlák duplikálódnak. Mi a helyes számviteli, könyvviteli eljárás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?

Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 365. számában a 6464-es, Erasmus plus támogatás elszámolása II. kérdéssel kapcsolatosan szeretnénk megkérdezni, hogy jól értjük-e a választ, hogy sem a pedagógusoknak (akár egyéni, akár csoportos utazás K1113), sem a velük utazó diákoknak (amennyiben csoportos utazásról van szó) a kifizetett támogatást (ösztöndíjat K47) nem kell számfejteni? A devizabankból közvetlenül könyvelhető a támogatás K1113/K47-re?

Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?

Kérdés: Köztisztviselő ugyanazon napon írna ki kiküldetést és munkába járást. Jelenléti ív szerint a munkaidő kezdetétől végéig a munkahelyén tartózkodott. A kiküldetést nem a munkáltató rendelte el, saját elhatározásból vett részt egy konzultáción. Munkába járást és kiküldetést is elszámolhat?

Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?