1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Felsőfokú oktatási intézmény saját bölcsődét üzemeltet, ahol a férőhelyek biztosítására térítési díjat számol fel. Az egyetem az áfa alanya. A bölcsődei férőhely biztosításának kiszámlázása esetében milyen áfakulcsot kell használni?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: 2020. július 1-jétől megváltoztak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Ha jól tudjuk, 2020. június 30-ig nem kellett adatot szolgáltatni a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről. Az Áfa-tv. szövege alapján úgy tűnik, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adós ügyletekről is adatot kell szolgáltatnia a számla kibocsátójának. Valóban így van? A számla befogadójának kell-e adatot szolgáltatnia?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Szervezetünk diplomáciai testületként az áfa visszaigénylése miatt technikai adószámmal rendelkezik. A 2020. július 1-jét követő vásárlások során minden vásárlás esetében meg kellett adnunk az adószámunkat, s ezen vásárlások során kiderült, hogy a jelenlegi elektronikus számlázórendszerek nem ismerik fel szervezetünk adószámát, így volt olyan eset, hogy nem tudtunk vásárolni. A szervezetünk kaphat-e olyan adószámot, amelyiket a magyar számlázórendszerek felismernek, melynek eredményeként probléma nélkül vásárolhatunk Magyarországon?

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövis-ültetvényt telepített. A termett gyümölcsből egy erre szakosodott céggel velőt készíttettünk, melynek egy részét ingyenesen kiosztottuk a lakosság részére. A készletre vétel és a készletcsökkenés könyvelésében kérnénk segítséget, hogyan kell helyesen rögzíteni az említett eseményeket.

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési szerv (könyvtár), a jövőben szeretne promóciós tárgyakat értékesíteni (emblémázott pólók, könyvjelzők, táska). Előző számaikban olvastam az alábbi "lehetőséget": "A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység". A miáltalunk forgalmazni kívánt termékek is beleférnének-e ebbe a kategóriába?

Kérdés: Az alább ismertetett ügyletből az egyik gazdasági esemény jogcímének meghatározásában kérem segítségüket.
Szereplők:
– (Sport)egyesület, alanya az áfának, az ingatlan bérbeadását és értékesítését az adómentesség helyett adókötelessé tette.
– Önkormányzat, alanya az áfának, az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette.
Együttműködési megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonát, azon belül is a törzsvagyon részét képező telken az egyesület részére földhasználati jogot alapítottak, erre a telekre az egyesület mint ráépítő sportcsarnokot épít, amelynek tulajdonjogáról a használatbavételt követő 30 napon belül lemond az önkormányzat javára (Tao-tv. 22/C. § alapján). A sportcsarnok megépítésének forrásösszetétele: X millió forint az egyesület által "gyűjtött" taotámogatások; Y millió forint az önkormányzat részére kormányhatározat alapján nyújtott támogatás. A kormányhatározat alapján készült támogatói okirat szerint: "A Belügyminisztérium mint támogató, az önkormányzat mint kedvezményezett részére ... aki a támogatás összegét kizárólag a sportcsarnok-beruházás megvalósítása érdekében használhatja fel..." A fentebb már említett együttműködési megállapodás rögzíti: Az építtető az egyesület, ő köt szerződést a kivitelezővel, a beérkező számlákat a fordított áfa szabályai szerint rendezi, továbbá az önkormányzat a számlájára megérkezett kormányzati támogatást a projekt fizetési ütemezésének megfelelően utalja át az egyesület mint ráépítő részére. A sportcsarnokot az egyesület X+Y = Z nettó értéken aktiválja saját könyveiben. Rögzíti továbbá a megállapodás, hogy a sportcsarnok önkormányzati tulajdonba adásánál az egyesület "ellenértékként feltétel nélkül elfogadja az egyesület részére átadott Y millió forintot plusz az egyesületi taotámogatás X millió forint összegét". Az ügylet ugyan sok gazdasági eseményből áll, eléggé bonyolult (áfa stb.), de azok nagy részét a két fél tisztázta. Viszont egy kérdés tisztázatlan: Mi legyen a jogcíme az önkormányzat részére nyújtott kormányzati támogatás egyesület felé történő átadásának? Helyes megoldás-e, ha az önkormányzat kölcsönként adja azt át, majd az ingatlan önkormányzatnak történő kiszámlázásakor (X+Y = Z nettó + áfa) a vételárba beszámítják? Megoldásként felmerült még az, hogy az előleg (ilyenkor az átutalt összegekről az egyesületnek a banki jóváírás napján áfás számlát kell kiállítani, majd a tulajdonba adáskor készült végszámlából az előlegeket levonni) vagy támogatás? Az önkormányzat a kormányzati támogatás teljes összegét támogatás jogcímen adja át az egyesületnek. Ebben az esetben az egyesület által a tulajdonba adáskor kiállított számlában az önkormányzat által adott pénzt hogyan lehet figyelembe venni? (Esetleg az egyesület adományként adja az önkormányzatnak a sportcsarnokot?)

Kérdés: Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Ausztriában 2020. 06. 26. – 2020. 06. 27. közötti időszakban. A bécsi szálloda a dolgozó nevére állította ki a gépi számlát, feltüntetve a számlát kiállító nevét, címét, a nyújtott szolgáltatást és annak értékét, a számla kiállításának dátumát. Jeleztük a szállodának, hogy a magyar jogszabályok szerint szükséges lenne a vevő nevének és adatainak módosítása, mivel csak a minisztérium nevére kiállított számla fogadható el az elszámoláshoz. A szolgáltató a javítást kézzel végezte el. A hatályos Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése alapján a számla adattartalma kizárólag egy külön "számlával egy tekintet alá eső okirattal" módosítható, nem lehetséges a gépi úton előállított számla kézzel történő javítása. Így a számla befogadása kérdésessé vált. Megvizsgáltuk, hogy Héa-irányelv 226b. cikke szerint a vevő adatainak feltüntetése az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiállított egyszerűsített számlán nem kötelező. A számla értéke az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghaladta a 100 eurót, de nem érte el a 400 eurót, így Ausztria rendelkezhet úgy, hogy ezen esetben a 226b. cikk kötelező elemein kívül további adatok (a vevő adatai) feltüntetését nem írja elő. Az Osztrák Köztársaság lehetővé teszi 400 euró mértékéig az egyszerűsítettszámla-kiállítási lehetőséget, így álláspontunk szerint egy ilyen egyszerűsített számla megfelel az osztrák jognak, ezért nem kifogásolható. Az Áfa-tv. 168. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a fenti esetben a magyar jog számára is elfogadható okiratnak minősül ezen egyszerűsített számla (Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek és a tagállami előírásoknak való együttes megfelelés). A fentiekre való tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a minisztérium befogadhatja-e az ily módon kiállított (és javított) egyszerűsített számlát, illetve elszámolhatja-e a könyveiben az Szt. előírásainak is eleget téve, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.