376 talált cikk a felmentés kifejezésre

Kérdés: Általános iskolai tanár vagyok. Prémium­éveim lejárnak októberben. Betöltöm 59. évemet, így előrehozott öregségi nyugdíjba megyek. Megvan a 40 év szolgálati időm (a főiskolát nappali tagozaton végeztem). A jegyző úr legutóbbi tájékoztatása szerint nem jár nekem a 40 éves jubileumi jutalom, mivel áprilisban életbe lépett egy olyan törvény (rendelet), amely ezt a jogosultságomat eltörli. Az a kérdésem, hogy valóban nem illet meg engem ez a jutalom?

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)–(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?

Kérdés: Óvodavezetőnk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (jelenleg utolsó négy hónapját tölti), a munkavégzés alól mentesítve van. Erre az időszakra az egyik óvodapedagógus látja el az óvodavezetési feladatokat. Helyes lenne-e, ha részére megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnénk az új vezető kinevezéséig?

Kérdés: 40 éves közalkalmazotti szolgálati idővel, felmentéssel szeretnék nyugdíjba menni. Munkáltatóm (költségvetési háttérintézmény) a Kjt. 30. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozik, és nem járul hozzá. A törvény az előrehozott öregségi nyugdíjas esetét vizsgálja, és nem tér ki a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjba vonulókra, így nem értem a munkáltatómat.

Kérdés: A köztisztviselő 40 év munkaviszony után nyugdíjazását kéri, mennyi felmentési időre jogosult? A felmentési idő lejártát követő naptól lesz nyugdíjas?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető 1983. 10. 01. óta dolgozik ebben a munkakörben, előreláthatóan még négy éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig. Érettségivel és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú tanulmányait nem kezdte meg 2011. január 1-jéig. Az intézménynél felsőfokú pénzügyi végzettséggel csak az intézményvezető rendelkezik. Betöltheti-e továbbra is a gazdasági vezető a munkakört? Ha nem, akkor az intézményvezető lehet-e egyben gazdasági vezető is?

Kérdés: Közalkalmazottként 7 hónap felmentési idő illetne meg, de a fenntartó önkormányzat véleménye szerint – hivatkozva a Kjt.-re – nem jár, csak adható annak a felmentési idő, aki 40 év munkaviszony után nyugdíjba kíván menni. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy pusztán anyagi okok miatt ezt megteheti-e?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.