Kötelezettségvállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén

Kérdés: A polgármester szóban jóváhagyta a jegyző számára is a többletmunkavégzést és többletfeladat-ellátást, mert hosszú távon helyettesíteni kellett az egyik kolléganőt. A belső szabályzatban az szerepel, hogy a jegyző a kötelezettségvállaló és utalványozó a hivatalban felmerülő költségeknél, távolléte és összeférhetetlensége esetén az igazgatási ügyintéző. Jelen esetben pont ezt az igazgatási ügyintézőt kellett hosszú távon helyettesíteni, ezért a jegyző írta alá utalványozóként a saját kifizetési bizonylatait is. Nem vezetői, hanem egyszerű köztisztviselői óradíjjal volt számolva minden kifizetése, a polgármester szóban beleegyezését adta, és nem kívánt a részletekbe belefolyni. Jogszerűen járt-e el a jegyző?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult személy, vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Újszülöttek életkezdési támogatása

Kérdés: Az önkormányzat az újszülöttek életkezdési támogatásáról külön helyi rendeletet alkotott, nem a szociális rendeletébe került bedolgozásra. A támogatást igényelni kell a gyermek születésétől hat hónapon belül. Az igénylés alapján egyszerűsített határozat meghozatalát követően kerül a támogatás készpénzben kifizetésre. Ennek van-e adóterhe vagy az önkormányzat, vagy a szülő részéről így, hogy nem a szociális rendeletben került megállapításra?
Részlet a válaszából: […] A juttatás csak akkor minősülhetne adómentesnek, ha az a helyi önkormányzat által szociális alapon nyújtott ellátásnak minősülne, vagy önkormányzati rendelet alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően költségek fedezetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48/B. §-a a következő összeférhetetlenségi eseteket rögzíti. Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezetta) az, aki a támogatási döntést meghozta, vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,b) az, aki a támogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Természetben nyújtott szociális segély

Kérdés: Az önkormányzat szociális rendelete alapján a szociálisan rászoruló személyeknek élelmiszercsomagot (liszt, cukor, étolaj stb.) juttat. A rászorultságot határozatban állapítja meg, amely tartalmazza a természetbeni juttatás értékét, az átvétel helyét és időpontját is. A kiosztani kívánt élelmiszert az önkormányzat vásárolja meg, az önkormányzat nevére szóló számlával. A segélycsomag átvételét írásban dokumentálja. Kérem, szíveskedjenek a fenti gazdasági esemény könyvelését a költségvetési számvitel és pénzügyi számvitel szerint levezetni! A könnyebb érthetőség kedvéért szeretnénk, ha az alábbi példa alapján vezetnék le a könyvelést. Számla végösszege: 1?000?000 Ft + 270?000 Ft (áfa) = 1?270?000 Ft. 200 fő részesül a juttatásból személyenként 6350 Ft összegben.
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati rendelet szerint a szociálisan rászorulóknak juttatott élelmiszercsomagot, mint a természetben nyújtott szociális segélyt, a 054822 Önkormányzat által saját hatáskörében, nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján adott természetbeni ellátásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Önkormányzati visszatérítendő támogatás

Kérdés: Intézményünk 2012-ben egyik KMOP-s projektünk megvalósításához 118 577 E Ft összegű, felhalmozási célú, visszafizetendő támogatást kapott a fenntartó önkormányzattól. A visszafizetésre megállapodást kötöttünk, mely szerint a törlesztést 2013-ban kezdtük oly módon, hogy tényleges pénzmozgás nem történik, hanem évente 9121 E Ft-tal kevesebb működési támogatást biztosít részünkre a fenntartó. (Ezt az összeget a költségvetés tervezésekor az önkormányzat már a keretközlőn levonja a nekünk járó éves működési támogatásból). Így 13 év alatt "fizetjük vissza" a kapott támogatást. A 2014-es számviteli változás előtt csupán állományi számlákon vezettük a csökkenést tőkeváltozással szemben, mivel tényleges pénzmozgás nem történt. Hogyan, mely számlá(ko)n szerepeltessük helyesen egyrészt a még fennálló tőketartozást, illetve az évente "fizetendő" törlesztőrészleteket könyveinkben? Illetve milyen számlákon, hogyan történjen a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek hiányában határozott válasz nem adható.Nem ismeretes, hogy az önkormányzat hozott-e képviselő-testület által elfogadott határozatot, illetve a támogatási megállapodásban meghatározta-e a támogatás pontos, részletes feltételeit, visszafizetés tényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Pénztárgépkezelőre, pénztárosra vonatkozóan nincs jogszabály által előírt képesítési követelmény

Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...követelményt (kivétel a valutapénztárosok). Mindazonáltal a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából a Legfelsőbb Bíróság elvi határozata alapján helyes jogértelmezés szerint nemcsak jogszabály, hanem munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály (pl. kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Leltárhiány érvényesítése és bizonylatolása

Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. (Büntetőeljárás esetén a bíróság vagy nyomozó hatóság jogerős határozatának közlését követő naptól számított 30 napon belül.)A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Intézményi társulásnál elszámolt állami támogatás

Kérdés: Több önkormányzat a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítására Család- és Gyerekjóléti Intézményi Társulást hozott létre. A feladatellátást a társulás intézménye, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Mindkét szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. Az állami támogatást a székhely önkormányzat kapja meg nettósítva. Ő az éves normatíva 12-ed részét havonta bruttó módon, pénzforgalommal átadja a társulásnak. A társulás a nettósítási különbözetet (Kincstári adatközlője alapján) szintén pénzforgalommal visszautalja az önkormányzatnak. Ez a "pénzjáratás" megengedett? A társulás sem a bruttó, sem a nettósítási különbözettel csökkentett normatívát nem adja tovább pénzforgalmilag az intézményének, amely az általa számlázott működési díj bevételéből fedezi a költségeit. A társulás B16 rovaton veszi be a támogatást, majd K915 rovatot használva utalja vissza a nettósítási különbözetet. Kérem, véleményezzék a szervek gazdaságossági működését, könyveléstechnikai tevékenységét, jogszabályi hivatkozással alátámasztva!
Részlet a válaszából: […] ...önmagában nem tekinthető ellentétesnek a gazdálkodási és számviteli szabályokkal, feltéve természetesen, ha a társulás költségvetési határozata is ezt a megoldást rögzíti. A pénzforgalom nélküli nettósítás sajátos elszámolásai miatt azonban – a fentiek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

40 éves jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nő az alábbi jogviszonyokban dolgozott.
1. BFK Budapest 1977. 06. 29.-1984. 05. 23. – konfekciós; felmondás a dolgozó részéről;
2. Takarékszövetkezet 1984. 05. 24.-1988. 08. 25. – munkaviszonya megszűnt;
3. GAMESZ 1988. 08. 26.-1990. 12. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
4. Óvoda 1991. 01. 01.-2006. 08. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
5. ÁMK 2006. 09. 01.-2013. 06. 30. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
6. Óvoda 2013. 07. 01.-2014. 08. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
7. Óvoda és Könyvtár 2014. szeptember 1-jétől jelenleg is – konyhai kisegítő.
A nevezett dolgozó 2017. június 30-ával meg kívánja szüntetni jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyát, és 2017. július 1-jétől a nők kedvezményes öregségi nyugdíját kívánja igénybe venni.
A szükséges feltételekkel a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat szerint 2017. július 1-jén rendelkezni fog. Jogosult-e a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomra, illetve mikor?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából csak a "közszférabeli szerveknél" eltöltött idők vehetők figyelembe, a BFK Budapestnél (ami feltételezhetően nem került a Kjt., illetve Ktv. hatálya alá 1992. július 1-e után), valamint a takarékszövetkezetnél fennállt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Befejezetlen beruházás

Kérdés: Intézményátadás történt 2016-ban a részünkre. A könyvelés és az előző évek felülvizsgálata során kiderült, hogy a folyamatban lévő épületberuházást az ellenőrzés során nem fogadták el, és károkozás is történt. Bírósághoz fordult az intézmény. A könyvelésben az érkezett számlákat rögzítették K71-en, és azonnal aktiválták is. Az értékcsökkenés elszámolása azóta is folyamatban van. Ezt a befejezetlen beruházás között kellett volna nyilvántartani. Hogyan lehet a könyvelésben helyrerakni?
Részlet a válaszából: […] ...javasoljuk a későbbi évekre tekintettel. Amennyiben a befejezetlen beruházás véglegesen nem kerül befejezésre, akkor az erről szóló határozatot vagy döntést követően meg nem valósulás miatt ki kell vezetni a könyvekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
1
20
21
22
52