544 talált cikk a határozat kifejezésre

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?

Kérdés: 1953. július 23-án született nő vagyok, 1971. július 19-től van folyamatos munkaviszonyom, 1984. augusztus 30-ától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, ami egy szociális intézmény, tehát közalkalmazotti jogviszony. Előző munkahelyemről áthelyezéssel jöttem, mely munkaviszonyom 1972. március 15-étől állt fenn. Mikor válok jogosulttá a prémiumévek programba belépésre?

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?

Kérdés: Kolléganőnk részt vesz a prémiumévek programban. Az iskola köthet-e vele konkrét munkára megbízási szerződést?

Kérdés: Létezik-e olyan jogszabály, ami előírja, hogy például egy iskolai konyhán dolgozó közalkalmazott minden munkában töltött napon köteles az intézményben étkezni, vagy csak az intézmény belső szabályzatai határozhatják meg a "kötelező étkezők" körét? Ha van ilyen szabályozás, akkor milyen lehetőség van arra, hogy valamilyen kedvezményt kaphassanak az intézmény dolgozói? Jelenleg a vendégebéddel azonos a dolgozói ebéd ára.

Kérdés: Az önkormányzat közterület használatára illeték megfizetése ellenében határozat meghozatalával ad engedélyt. A közterület használatáról szóló határozat alapján számlázott közterület-használati díj általános forgalmi adóval terhelt-e, vagy adómentes?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából mely évek számítanak? Az érintett közalkalmazott 1984. 08. 16-tól 1995. 12. 24-ig két általános iskolában dolgozott közalkalmazottként, az elsőből áthelyezéssel került a másodikba, ahol jogviszonya a munkáltató rendes felmondással szűnt meg. Ezt követően 1996. 01. 15.-1996. 03. 01. között egy biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban. 1996. 03. 04.-1996. 06. 26. között általános iskolánkban dolgozott, a jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 1996. 09. 01. óta ismét iskolánkban dolgozik, folyamatosan oly módon, hogy az eltelt idő alatt többször került sor vele újabb határozott idejű jogviszony létesítésére. Be kell-e terveznünk 2010-re a jubileumi jutalom kifizetését?

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Határozatlan idejű szerződést kötöttünk ingatlan bérbevételére. A szerződés szerint kauciót fizetünk a bérbeadónak. Milyen mód(ok)on lehet a kauciót könyvelni?