654 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a településen élő minden 0-3 éves korú gyermek számára karácsonyra 5000 forint alatti ajándékutalványt adott. Helyi rendeletben ez nem került szabályozásra. Az így adott ajándékutalvány milyen juttatásnak minősül? Milyen adóvonzata van az önkormányzat esetén, és aki kapja, annak a részéről? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A védőnő szolgáltatta ahhoz az adatot, hogy kik részesülhetnek az ajándékban. Az utalványok átadását postai úton végezték, melynek során a tértivevény szolgálna bizonylatként, hogy az érintettek az utalványt átvették. Ez az eljárás megfelelő?

Kérdés: Önkormányzatunknak a tulajdonában álló szántóföld belterületbe csatolása céljából földvédelmi járulékot kell fizetnie a földhivatal felé. A termőföld végleges más célú hasznosításáért kell ezt a járulékot megfizetni. A földet a későbbiekben felosztják, közművesítve lesz, és mint telkeket tervezik értékesíteni. Hová kell könyvelni a földvédelmi járulék megfizetését és az ezzel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket (pl. közmű bevezetésének költségei)?

Kérdés: Önkormányzatunk és a megyei horvát nemzetiségi önkormányzata szeretnének a horvátországi földrengés sújtotta településre tartós élelmiszert, tisztítószert, esetleg takarókat vásárolni, és kamionnal eljuttatni. Ez az adomány ilyen esetben és formában adómentes juttatásnak vagy reprezentációs költségnek minősül-e, és meg kell fizetni utána a reprezentációs adót és járulékot?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat mikuláscsomagot osztott ki hátrányos helyzetű családoknak. A mikuláscsomag után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ez alól mentesül?

Kérdés: Az önkormányzat intézménye (óvoda) által készített fedett kerékpártároló egyéb építménynek számít? Szükséges az önkormányzat részéről hozzájárulás a kerékpártároló készítéséhez? Az intézmény tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepelhet a kerékpártároló úgy, hogy az intézmény épülete az önkormányzat nyilvántartásában szerepel, vagy az intézmény térítés nélküli átadásként vezesse ki a nyilvántartásából?

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
– Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
– Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
– Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
– Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?