582 talált cikk az igazolás kifejezésre

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.

Kérdés: Egyik dolgozónk rendszeresen jár kiküldetésbe saját gépkocsijával. Jelezte, hogy prémium benzint tankol a gépkocsijába, ezért magasabb összegű üzemanyag elszámolását kéri. A NAV honlapján a prémium benzin árát nem teszik közzé. Alkalmazhatjuk az Szja-tv. 3. sz. melléklete IV. fejezetének 1.b) pontja szerinti megoldást, vagyis hogy a bemutatott számlán szereplő benzinárral számoljuk ki a kiküldetés üzemanyagköltségét?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2019. évi költségvetési maradványa az Ávr. 150. §-a szerinti kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak minősül. Ezen maradvány összegéhez kapcsolódó azon kötelezettségvállalások esetén, amely a 2019. évi nyilvántartásba vételkor költségvetési évben esedékesként került könyvelésre, de pénzforgalmilag nem került kiegyenlítésre 2019. 12. 31-ig, szükséges-e átsorolni a zárás során a költségvetési évet követően esedékes kötelezettséggé, kötelezettségvállalássá, vagy tárgyéviként kell továbbra is szerepelnie? A számlák egy része 2019. 12. 31. előtti lejáratú, de likviditási problémák miatt nem került kiegyenlítésre, másik része 2020. 01. 01. utáni lejáratú. A fizikai teljesítés mindkét típus esetén megtörtént 2019. 12. 31-ig. A számlák egy részét 2019-ben, másik részét pedig 2020-ban vették kézhez. A számlák között van egyszeri ügylet és folyamatos teljesítésű is.

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?