366 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni a hivatalunk által belső jegyzőkönyv alapján kifizetett kátyúkár hivatalunkat terhelő részét? Hová kell helyesen könyvelni a fővárosi közgyűlés rendelete, valamint önkormányzati rendelet alapján szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálata alapján kifizetett első lakáshoz jutási támogatás vissza nem térítendő összegét?

Kérdés: A Ktv. 45. § (9) bek. c) pontja alapján osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható, önkormányzatunk ezzel a lehetőséggel élt. Ez alapján két dolgozónkat osztályvezetővé soroltuk be 2001 októberétől, ami azt jelenti, hogy vezető kulcsszámot kaptak, s illetményüket is az érvényes vezetői szorzóval állapítottuk meg. Időközben jegyzőváltás volt, aki szerint nem jogosultak az osztályvezetői 7-es szorzóra, hanem főiskolai végzettségük (I-es besorolási o.) szerinti bérre, valamint a Ktv. 46. § (5) bek. alapján a testületi rendelettel megállapított 10% vezetői pótlékra. Az IMI rendszer az I. besorolási kulcsszámmal nem engedi feladni a 10% vezetői pótlékot. De ha a vezetői kulcsszámot adjuk meg, akkor a 7-es szorzót engedi a rendszer, s mellette a 10%-os vezetői pótlékot. Hová kell besorolni a két dolgozót?

Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.

Kérdés: Körjegyzőségen dolgozom köztisztviselőként, 43 éves munkaviszonyom van. 2005. 11. 15-én betöltöm a 62. életévemet, és ettől a naptól fogom kérni nyugdíjazásomat. A munkáltató szóbeli tájékoztatása alapján a felmentési időt 2005. májusban kiadja, s teljes egészében mentesít a munkavégzés alól. Ha a munkáltatóm nyugdíjba vonulásom előtt – nem közös megegyezéssel – felment a munkavégzés alól, jár-e a végkielégítés? Jár-e 2005. 11. 15-éig időarányosan fizetett szabadság, ruházatiköltség-térítés, 13. havi illetmény?

Kérdés: A marhalevél kiállítása áfakörbe tartozó tevékenység-e?

Kérdés: Iskolánknál működő közhasznú alapítványhoz évente kb. 1-1,5 millió Ft támogatás érkezik. Semmilyen vállalkozást nem folytat az alapítvány, dolgozója nincs, személyi jellegű kifizetései sincsenek. Az alapító okirat szerint az iskola személyi és tárgyi feltételeinek javítására hozták létre. Ha pénzügyi nehézsége akad az iskolának, konkrét célra jegyzőkönyv szerint átutal az iskola részére. Ez így lehetséges? Kötelező-e áttérni a kettős könyvvitelre, ha csak a fenti pénzforgalmi műveleteket könyvelik?

Kérdés: A Városi Gyámhivatal egy kiskorú lakosunk állami gondozásba vételét rendelte el. A határozatban előírja a szülőknek, hogy havonta a helyi önkormányzat számlájára 10 000 forint gondozási díjat kötelesek befizetni, mely összeg 60 százalékának átutalásáról a jegyző köteles gondoskodni. A 60 százalék tehát a gyermekotthon számlájára kerül, kié a 40 százalék? Az ügyletek könyvelési tételei hogyan alakulnak?

Kérdés: Önkormányzatunk napi 4 órában foglalkoztat jegyzőt, a kinevezés időtartama 2004. március 1-jétől várhatóan csupán 2004 októberéig tart. Milyen összegű köztisztviselői munkaruha-juttatás illeti meg a jegyzőt?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla, de kimutatott áfaalapot és áfát. Mi a teendőnk, be kell-e venni az áfaelszámolásunkba?

Kérdés: Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?