382 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Új irodákat építtetünk, amelyeket később tárgyi eszközként akarunk nyilvántartásba venni. Az építtetés fővállalkozó révén történik. Az irodák átvételére szakaszonként kerül sor. Az utolsó, hatodik szakaszt nem vettük át, mert nem volt megfelelő szakmailag a munka, ezért felmondtuk a szerződést. Hogyan kell számlát kapnunk ebben az esetben?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?

Kérdés: Belső ellenőrzési csoportunk kétféleképpen értelmezi a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdését. Melyik értelmezés a helyes? 1. A kormányrendelet a gazdasági szervezet vezetőjét ruházza fel az érvényesítés jogkörével, ezenkívül az intézményvezetőnek (középiskoláról van szó) lehetőséget ad arra, hogy írásbeli megbízása alapján megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozó is érvényesítsen. 2. Csak a gazdasági szervezet vezetője által (mert középiskolában nincs jegyző) írásban megbízott dolgozó (megfelelő végzettségű és képesítésű) gyakorolhatja az érvényesítési jogkört.

Kérdés: Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha a dolgozó nem hajlandó átvenni a felmentését? A szabadságát töltő dolgozóval hogyan kell közölni a felmentést?

Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?

Kérdés: Adóellenőrzés megkezdése előtt vállalkozásunk önellenőrzést végzett, de a revizorok megérkezésekor még nem fejeztük be. Befejezhető-e az önellenőrzés (bevallás, befizetés), vagy a feltárt adókülönbözetet az adóhatóság fogja jegyzőkönyvezni?

Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?

Kérdés: Visszakaphatjuk-e az általános forgalmi adót, ha olyan vállalkozás állította ki a számlát, amelyiknek az adószámát az adóhatóság felfüggesztette?

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?