2538 cikk rendezése:
61. cikk / 2538 El nem ismert követelés kivezetése
Kérdés: Központi költségvetési szerv részéről 2021. 09. 14-én kiállításra került összesen 50 800 Ft értékben két számla, melyeket a partnerek visszaküldtek azzal az indoklással, hogy kárenyhítés körében végzett tevékenységgel összefüggésben felmerült költség került feléjük kiszámlázásra, ezért azt nem ismerik el. Nem történt meg a számlák 2021. évben történő sztornózása, illetve – az azóta eltelt időszaki beszámolók készítésekor – azok kivezetése sem, vagyis követelésként jelenleg is szerepelnek a könyvekben. 2025. évben hogyan lehet a számlákat szabályosan kivezetni a könyvekből?
62. cikk / 2538 Önkormányzati szálláshely díjából adott kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk szálláshellyel rendelkezik. Az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél dolgozóknak az önkormányzat kedvezményt szeretne biztosítani a szálláshely díjából. Az így biztosított kedvezmény milyen jellegű juttatásnak minősül? Emiatt keletkezik-e adófizetési kötelezettsége:
– az önkormányzatnak?
– a dolgozóknak?
– az önkormányzatnak?
– a dolgozóknak?
63. cikk / 2538 A vevőkkel szembeni követelések könyvviteli zárlata
Kérdés: 1. A 2024. évi bérleti díjak kiszámlázása 2025. január hónapban történt, a számlafizetési határideje 2025. év január, a számla teljesítésének időpontja 2024. december 31. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes-e ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni? Ha végrehajtjuk az időbeli elhatárolást, akkor a számlák duplikálódnak. Mi a helyes számviteli, könyvviteli eljárás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?
64. cikk / 2538 Erasmus plus támogatás elszámolása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 365. számában a 6464-es, Erasmus plus támogatás elszámolása II. kérdéssel kapcsolatosan szeretnénk megkérdezni, hogy jól értjük-e a választ, hogy sem a pedagógusoknak (akár egyéni, akár csoportos utazás K1113), sem a velük utazó diákoknak (amennyiben csoportos utazásról van szó) a kifizetett támogatást (ösztöndíjat K47) nem kell számfejteni? A devizabankból közvetlenül könyvelhető a támogatás K1113/K47-re?
65. cikk / 2538 Iskolai étkeztetés kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
66. cikk / 2538 Illetményeltérítés időtartama
Kérdés: A Kjt. 66. § (7)–(8) bekezdése alapján egyes közalkalmazottaknak a garantált illetménynél magasabb összegű illetményt állapít meg a munkáltató. Van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatói döntésű illetményrészt a munkáltató határozott időre adja (pl. az adott költségvetési év végéig)?
67. cikk / 2538 Megszűnt nemzetiségi önkormányzat pénzkészlete
Kérdés: Egy 2023. december 27-én megszűnt nemzetiségi önkormányzat korrigált záró pénzkészlete eltér a 2024. október 1-jén megalakult új nemzetiségi önkormányzatnak átadandó pénzkészlet összegétől. Az eltérés oka az, hogy a két időpont között történt a bank részéről kamatjóváírás, illetve pénzforgalmi jutalék levonása a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámláján, továbbá jóváírásra került a bankszámlán a központi működési támogatás első részlete is. Ideiglenes vagyonkezelésbe vételre a jogszabályi előírások ellenére nem került sor, melyre az országos nemzetiségi önkormányzat lett volna jogosult. Az új nemzetiségi önkormányzat kérte a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlájának megszüntetését, és a számlaegyenleg átvezetését az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzat bankszámlájára. A 38/2013. NGM rendelet szerint a korrigált záró pénzkészletet B16-os rovaton kell szerepeltetnie az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzatnak. Mivel a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlája a megszűnést követően nem került semelyik szervezet által könyvelésre, tekintettel arra, hogy a szervezet jogutód nélkül szűnt meg, és ideiglenes vagyonkezelésre nem került sor, a megszűnés fordulónapján rendelkezésre álló záró pénzkészletet és az azután történt mozgásokat, vagy a megszűnt bankszámláról átvezetett számlaegyenleg összegét (mely tartalmazza a megszűnés napja óta a bankszámlán történt mozgásokat is) kell az újonnan megalakult nemzetiségi önkormányzatnak lekönyvelni? A B16-os rovatra melyik összeg kerül? Kérjük a könyvelési tételek ismertetését is.
68. cikk / 2538 Elismerésként adományozott díjak
Kérdés: Költségvetési intézményünk elismerésként a címek és elismerések átadóünnepségén kristálydíjakat és érmeket ajándékoz díszdobozban és oklevéllel díszmappában, munkavállalóknak, illetve külsős személyeknek is. Bizonyos típusú emlékérem egyedi bruttó beszerzési értéke meghaladja a csekély értékű ajándék 2025. évi határértékét, de feltételezzük, hogy a díszdoboz és az oklevélmappa bruttó értéke összeszámítandó az érme értékével. Ennélfogva az egyébként értékhatárt egyedileg el nem érő emlékérem dísz-dobozban, mappával már meghaladja a csekély értékű ajándék határértékét. Amennyiben a juttatások összeszámított értéke meghaladja a csekély értékű ajándék értékhatárát, a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás teljes értéke után. Életszerűtlennek véljük, illetve kellemetlen, hogy a nem munkavállaló ajándékozottól számfejtést követően az intézménynek be kell szednie az szja-teher számított összegét, míg az a munkavállaló esetében számfejtés során levonásra kerül. Milyen eljárásrenddel kerülhető el mindez?
69. cikk / 2538 Helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött, amely alapján az önkormányzat 2025. évi költségvetésében iparűzésiadó-bevételt tervezett. 2024. évben még nem volt ezen adónemre vonatkozóan fizetési kötelezettség, így iparűzésiadó-bevétel sem keletkezett. Kérdésem a Magyarország 2025. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV tv. 66. pontjában foglalt helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos. Mi a helyzet azon önkormányzatok esetében, ahol a tárgyévet megelőző évben nem volt iparűzésiadó-bevétel, mert akkor még nem volt hatályos helyi rendelet? Ha a szabályozásban meghatározott számítást vennénk alapul, akkor a teljes bevétel elvonásra kerülne, mivel a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adó összege nulla forint volt. Valószínű, hogy nem az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezen kistelepülésektől a teljes iparűzésiadó-bevételt elvonja. Nem találtunk a fenti esetre vonatkozóan szabályozást. Amennyiben nincs, akkor mit tehet az önkormányzat, hogy a teljes bevétel ne kerüljön elvonásra?
70. cikk / 2538 Költségvetési intézmény jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?
