1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: A költségvetési rendeletünkben évek óta szerepel a következő rendelkezés: "A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni." Az idei évi rendelet összeállításakor meg szerettünk volna bizonyosodni arról, hogy ezt a rendelkezést egy magasabb rendű jogszabály írja elő, és nem mi magunk állítottuk fel ezt a szabályt. Azonban nem találunk erre vonatkozóan egy jogszabályban sem ilyen előírást. Átnéztük nagyon sok önkormányzat költségvetési rendeletét, és majdnem mindegyikben szerepel ilyen rendelkezés. Kérjük az Önök szakértőinek segítségét abban, hogy melyik jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget!

Kérdés: Elfogadható-e az olyan kiadási utalványrendelet, melyen két utalványozásra jogosult személy aláírása is szerepel, de a kettőből az egyikük személye az adott gazdasági esemény tekintetében az Ávr. 60. §-a (2) bekezdésének előírásai alapján összeférhetetlen, mert a bankkártyás fizetésnél az utalványozó személye megegyezett a bankkártya birtoklására feljogosított személlyel?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon felépítmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m² nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m² altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1995-ben szakközépiskolai tanulmányait befejezte, érettségi vizsgáját megkezdte, de végül az érettségit nem szerezte meg? Besorolható a dolgozó a C fizetési osztályba? Illetve a dolgozó jogosult-e arra, hogy egy önálló szervezeti egységet irányító részlegvezetői kinevezést kapjon (a 77/1993. Korm. rendelet értelmében)?

Kérdés: Önkormányzatunk általános szabályok szerint áfás, ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem választottuk az adókötelessé tételt. 2021-ben vásároltuk meg az ingatlant egy kft.-től áfamentesen, külterület, kivett udvar megjelöléssel. 2022-ben reptér megvalósítása céljából az alábbi kifizetések keletkeztek: tervezési díj, légvezeték-kiváltás, rendezésiterv-módosítás, telekhatár rendezési díja. Ezt beruházásként nyilvántartjuk. A terület a földhivatali tulajdoni lapon "kivett udvar" megjelölésű, külterületi, és jelenleg nincs beépítve. A helyi építési szabályzatban ez a terület két besorolási övezethez tartozik. Az egyik fele mezőgazdasági terület (Má), azaz általános mezőgazdasági terület kategória. A másik fele beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Rt), repülőtér különleges övezet. A szabályzatunk az alábbiakat tartalmazza a két övezetre:
28. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
28. § (1) Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, a Má és a Mát jelű pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartozik.
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozóan 2020. szeptember 5-én kelt, jóváhagyó véleménye alapján mezőgazdasági övezetben lévő, 3000 m² területi nagyságot elérő telken birtokközpont kialakítható, és szántó, gyep művelési ág, vagy művelésből kivett ingatlan-nyilvántartási besorolás esetén is elhelyezhető lakóépület, ha 2019. január 1-jén vagy azt megelőzően, igazolhatóan állt rajta lakóépület vagy tanyaépület.
31.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-En, T, Ktf, Kid, Kv, Kb-Rt)
31. § (6) A Kb-Rt repülőtér különleges övezetben a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
A területet most jelen állapota szerint értékesíteni szeretné az önkormányzat. Nem tudjuk előre, hogy a leendő vevő esetlegesen reptér megvalósítása céljából, vagy akár csak mezőgazdasági területként kívánná-e a továbbiakban használni. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítésünk? Milyen esetben keletkeztet áfafizetési kötelezettséget vagy adott esetben mentességet az adott terület értékesítése?

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompenzálásban részesít az önkormányzat. Tehát mindegyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?