Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, termékértékesítések, amelyeknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
Kapcsolódó címkék:    

Építményadó elszámolhatósága

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának ingatlan-bérbeadási tevékenysége kapcsán merült fel kérdésként, hogy költségként a bevétellel szemben az önkormányzat részére megfizetett építményadó elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy annak magasabb összegét) a magánszemély adott bevételszerző tevékenysége váltja ki – mert például az épületet bérbe adja –, akkor ebben az esetben nem kifogásolható az építményadó (vagy az adótöbblet) költségként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetési szerv feladatainak átvétele

Kérdés: Lehetséges-e költségvetési szerv egyik feladatát áthelyezni nem költségvetési szervbe? Az Áht. 11. §-ának (3a) és (3b) pontja a kiváló szervezeti egységet költségvetési szervbe teszi.
Részlet a válaszából: […] ...rendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt. gyakorolja.A Vtv. 29. §-ának (1) bekezdése alapján az állam – a törvényes képviseletét ellátó szerv útján – csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet (ilyenek alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

Az építési-szerelési munkálatok adózása

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adókódú, általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett, adott esetben az építési-szerelési munkálatok esetében a fordított adózás alá tartozhat. Úgy tudjuk, változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Hogyan érinti ez a már folyamatban lévő munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, az előleg jóváírására, kézhezvételére, megszerzésére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően. A szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:      

Bölcsődei "műszakpótlék"

Kérdés: Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?
Részlet a válaszából: […] ...esetén fennáll-e az, hogy a munkavállalók egymást váltva végzik tevékenységüket. Erre nézve több szakmai vélemény is született (így egy EMMI állásfoglalás), amely szerint önmagában az, hogy az egyes műszakok között átfedés van, még nem zárja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Intézményi étkezés kötelező igénybevétele

Kérdés: Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?
Részlet a válaszából: […] ...alól a vezető indokolt esetben a dolgozó kérésére felmentést adhat. A 126/1995. Korm. rendelet 1995. november 1-jével ezt a miniszteri rendeletet hatályon kívül helyezte.Ezt követően az önkormányzatok helyi rendeletekben írták elő a kötelező étkezést, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési biztosíték

Kérdés: Építési beruházás kivitelezője az építési szerződésben foglaltak alapján a nettó szerződéses ár 5%-ának megfelelő teljesítési biztosítékot utalt az önkormányzat számlájára. Hogyan kell könyvelni a teljesítési biztosítékot?
Egy másik projekt tekintetében jóteljesítési biztosítékot utalt a vállalkozó az önkormányzat számlájára. A jótállási időszak 12 hónap. Hogyan kell könyvelni a jóteljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 48. §-a (10) bekezdésének h) pontja szerint a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Adott kaució számviteli elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv gázpalackot bérel egy év időtartamra. A bérleti díj mellett kauciót kell fizetni, melyet a bérleti időszak végén, vagy amikor visszaadjuk a palackot, visszakapunk. A kaució összege nem szerepel a számlán, csak a kiállított szállítólevélen történt meg az összeg átvételének az igazolása. Hogyan történik a kaució számviteli elszámolása? Az átadott kaució összegét a 365-ös követelés jellegű sajátos elszámolások főkönyvi számon tartom addig, amíg az összeget visszakapom?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Műemlék épület rekonstrukciójának áfája

Kérdés: Múzeumunk Interreg pályázati támogatási forrás segítségével rekonstrukciós munkálatokat (külső felújítási, belső átalakítási és korszerűsítési munkák) végez az egyik műemlék épületén. A beruházás helyszíne kiemelt régészeti lelőhely. A kivitelezési munkálatok a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, örökségvédelmi osztályának 2021 júniusában kelt, módosított örökségvédelmi engedélye alapján végezhetőek el. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy műemlék épület esetén az örökségvédelmi engedély beletartozik-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési hatósági engedély körébe, és így a fent ismertetett kivitelezési munkálatokra kötött vállalkozói szerződés kapcsán az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózást szükséges-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...egyedileg kell megvizsgálni.Abban az esetben, ha egy adott, összetett (komplex) ügylet keretében örökségvédelem alatt álló épületet újítanak fel, és az épületen olyan építési-szerelési, egyéb szerelési munkálatokat végeznek, amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Előírt végzettség megszerzésének elmulasztása

Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a végzettség megszerzésére rendelkezésre álló időtartam lejártakor a közalkalmazott már mentesítve lesz a munkavégzés alól felmentés miatt. Erre tekintettel – véleményünk szerint – okafogyottá válik a végzettség megszerzése, hiszen a kötelezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
15
16
17
102