1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2023. 06. 06-án megjelent 6028. számú kérdés azzal foglalkozott, hogy az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötött betétként elhelyezheti-e a számlavezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél is. Az Ávr. 145. §-ra hivatkozással az volt a válasz, hogy csak a számlavezetőnél nyitható, és csak a fizetési számlához kapcsolódhat a lekötött betétek elhelyezésére szolgáló alszámla. Az Ávr. 145. §-ában nevesített fizetési számlák, alszámlák a Ptk. 6:394. §-a szerinti, a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló fizetési számláknak minősülnek. Arra azonban nem találtunk jogszabályban előírt korlátozást, hogy az önkormányzat a választott – a fizetési számláját vezető – pénzintézeten kívüli kereskedelmi banknál a Ptk. 6:390. §-a szerinti betétszerződéssel és annak alapján betétszámlával ne rendelkezhetne. Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan rendelkezhet a lekötött bankbetétek elkülönítésére szolgáló alszámlával, de véleményünk szerint ez nem korlátozza azt, hogy a számlavezetőjén kívül más pénzintézettel is kössön a Ptk. szerinti betétszerződést, ott nyisson pénzforgalmi fizetési számlának nem minősülő betétszámlát, és ilyen módon szabad pénzeszközeit kedvezőbb kamatozás mellett külső banknál helyezze el betétként. Az Nvt. 1. §-a (2) bekezdésének c) és 11. §-a (16) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit hasznosítani csak versenyeztetés útján tudja, amelyet az is alátámaszt, hogy a Hpt. 6. §-a (1) bekezdésének 120. c) pontja a betét- és fizetési számlát egyaránt versengő szolgáltatásnak definiálja. Úgy látjuk, amennyiben az önkormányzat nem helyezhetne el betétet a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél, akkor az Nvt. és a Hpt. versenyeztetésre vonatkozó előírásai sérülhetnének. Fentiek alapján jól gondoljuk, hogy az önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a fizetési számláját vezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél pénzforgalmi számla nyitása nélkül, a kedvező piaci kamatlehetőségek kihasználása céljából, a szabad pénzeszközeit betétként elhelyezze?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete díszpolgári címet kíván adományozni önkormányzati rendelet alapján. Ajándéktárgyat kívánnak adni a cím mellé, melynek értéke a minimálbér feletti összeg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé soroltuk. Helyes az elgondolásunk?

Kérdés: Önkormányzat kaphat-e államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kölcsönt kamatmentesen likviditási problémák kezelésére?

Kérdés: Városunkban víziközmű-hálózat felújítása és karbantartása zajlik. A felújítás keretében tolózárakat, illetve tűzcsapokat cserélnek ki, és létesítenek újakat. A tolózár, illetve a tűzcsap építménynek minősül-e, vagy tárgyi eszközként vehetjük be a könyveinkbe?

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].

Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?

Kérdés: Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?

Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó belföldi adóalany (társaság) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamaiban (például átutazás során) rendszeresen vásárol a tehergépkocsiba, adott esetben személygépkocsinak nem minősülő haszongépjárműbe gázolajat. A töltőállomáson az üzemanyag-vásárlásról számlát állítanak ki, melyen a vevő és az eladó közösségi adószáma is fel van tüntetve. A társaság alkalmazottja minden esetben jelzi, hogy a társaság gazdasági céllal kizárólag Magyarországon letelepedett cég (van közösségi adószáma is), tehát az eladó előtt ismert, hogy a saját tagállami szabályai szerint nem belföldi adóalanyt szolgál ki, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy az eladó felszámította (és a számlán fel is tüntette) az adott tagállamban meghatározott mértékű hozzáadottérték-adót (áfát), melyet így a társaság megfizetett. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A kérdéses üzemanyag-beszerzés Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, vagy akkor jár el az Áfa-tv. előírásainak megfelelően a társaság, ha az áfabevallásban a fenti üzemanyag-vásárlással kapcsolatban fizetendő és levonható áfát nem szerepeltet, és azt az A60-as számú összesítő nyilatkozaton sem szerepelteti – mivel az üzemanyag-vásárlás nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek –, hanem az ELEKAFA nyomtatványon igényli vissza az áfát az illetékes tagállamtól?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit kft.-je (kedvezményezett) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 Helyi gazdaságfejlesztés tárgyú felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet a Támogató támogatási döntés szerint támogatásban részesített. A Támogató döntése alapján a Kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül.
1. Támogató: Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság.
2. Kedvezményezett: Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
3. Támogatás tárgya: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 azonosító számú, támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.
4. A támogatás összege és intenzitása: A projektre megítélt támogatás összege 245.436.570 Ft. A projekt támogatásának intenzitása a projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
5. A támogatási előleg összege és mértéke: Az igényelhető támogatási előleg mértéke az utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási összeg legfeljebb 100%-a. Az igényelhető támogatási előleg legmagasabb összege 241.436.570 Ft.
6. A projekt megvalósításának időbeli ütemezése:
A projekt kezdete: 2023. 05. 01.
A projekt fizikai és pénzügyi befejezése: 2025. 04. 30.
Az előleg lehívásakor az Irányító Hatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nonprofit kft.-t 2022. 03. 04-én jegyezték be, és nincs 1 év lezárt üzleti éve, emiatt az előleglehívás nem lehetséges. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a támogatási előleg lehívásához? A Gst-tv. értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén? Amennyiben az önkormányzat vállalhatja az ügyletet, milyen szabályok mentén teheti? Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanfedezet felajánlásával le lehet hívni az előleget?

Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?