1013 talált cikk a letét kifejezésre

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Egy kft. generálkivitelezőként hatóságiengedély-köteles tevékenységet fog végezni. A megrendelő költségvetési szerv, nem adhat ki a kft. részére fordított áfás nyilatkozatot a munkára, ezért egyenes adózással kell számláznia a kft.-nek. A kft. egyes munkafolyamatokat tovább fog adni alvállalkozók részére. Ebben az esetben a kft. által megbízandó alvállalkozók a kft. felé a számlát hogyan állíthatják ki? Ugyanúgy a teljes láncolat egyenes adózás alá fog esni, mint a generálkivitelező számlája? Vagy alkalmazható az alvállalkozók esetében a kft. felé a fordított adózás?

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulást kiszámlázza 27%-os áfakulccsal (mivel az Áfa-tv. alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül), és a nettó értéket a B402 rovatra könyveljük. Helyesen kezeljük a temetőfenntartási hozzájárulást? Az önkormányzatunk által kiszámlázott piaci helypénzt, közterület-foglalást és a földhaszonbérletet a B402 vagy a B404 rovaton szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Belső szabályzat előírása alapján a napi munkába járáshoz a munkáltató helyi utazási bérletet biztosít a foglalkoztatottaknak bérjövedelemként adózó havibérlet formájában. A juttatás térítése havonta utólagos elszámolással történik. Elfogadható a juttatás elszámolása – amennyiben a munkáltató belső utasítása így rendelkezik – a foglalkoztatott által megvásárolt 9500 forintos havibérletszelvény leadása ellenében?

Kérdés: Önkormányzati alrendszer selejtezésével kapcsolatban helyes-e az az eljárás, miszerint a tárgyi eszközök, készletek esetében a selejtezéskor a felügyeleti szerv részéről nem vesz részt senki (pl. önkormányzati belső ellenőr) akkor, mikor ezeket az eszközöket/készleteket közpénzből szerezték be? (Az intézet is lényegében az önkormányzat "tulajdona", ebből adódik, hogy az alrendszer eszközei/készletei is az önkormányzatéi, nem az intézetéi, amelyik ezeket használja.) A selejtezési szabályzat ezt nem szabályozza, nem említi meg.

Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?