710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?

Kérdés: Iskolánk egy szakközépiskola, központi költségvetési szerv. Fenntartónk a Vidékfejlesztési Minisztérium. A problémánk az, hogy a fenntartónk meghatározta a gazdasági hivatal maximális létszámát, és nem tudjuk pontosan, hogy kik tartoznak bele. A gazdasági hivatal nálunk nem külön szervezeti egység.

Kérdés: Kistérségi társulás közoktatási szakszolgálati feladatellátást végez gesztor intézménnyel kötött szerződés alapján egy közoktatási intézményben. Az intézmény szeptember 1-jétől önkormányzati fenntartásból egyházi fenntartásba került. Az eddig a költségvetési törvény 8. számú mellékletének 2.2.2. pontja alapján biztosított finanszírozásnormatíva igénybe vehető-e továbbra is az egyházi intézményben tanuló gyerekek után, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesültek? Amennyiben igen, ennek milyen egyéb feltételei vannak?

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)–(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Kérdés: Önkormányzat által alapított és fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény esetében – melynek a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve megállapodás alapján az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala – a költségvetési szerv vezetője kit jelölhet ki írásban utalványozási jogkör gyakorlására? Az Ámr. 78. § (1) bekezdése és 72. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője utalványozási jogkör gyakorlására a kötelezettséget vállaló szerv (költségvetési intézmény) alkalmazásában álló személy részére adhat írásban felhatalmazást. Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A költségvetési szerv vezetője adhat-e írásos felhatalmazást utalványozási jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, gazdasági szervezet dolgozójának is, vagy ez kizárólag a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy részére történhet?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 150. számában megjelent, 2952. kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésünk. Nem ismert, hogy az ügyintéző mikor szerezte a mérlegképes könyvelői képesítést. Válaszukban azt írják, hogy rendkívüli gyorsasággal, soron kívül kell regisztráltatnia magát. Én 2004-től végzem egy körjegyzőség egyik önkormányzatánál a beszámolóval, költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet, nem írhatom alá, mivel regisztrációs számom még nincs. 2010-ben szereztem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, én is kérhetem-e soron kívül a regisztrációs számot? Ha nem, akkor kijelölhetjük (felkérhetjük-e) a körjegyzőség másik községében dolgozó regisztrációs számmal rendelkező köztisztviselőt, hogy a mi önkormányzatunk adatszolgáltatását is aláírja?

Kérdés: Egy turisztikai nonprofit szolgáltató korlátolt felelősségű társaságot (TDM szervezet) alapított három önkormányzat, két másik gazdasági társaság részvételével. A három önkormányzat tulajdoni hányada 75%. A tulajdoni hányad fejében a mi önkormányzatunknak 400 000 Ft pénzbeli hozzájárulást kellett befizetni, valamint – a társasággal kötött megállapodás alapján – évente a településen befolyt idegenforgalmi adó függvényében (a társaság működésének biztosítására) tagdíjat is kell fizetni, amelynek összege minimum 1 000 000 Ft/év.
Szíveskedjenek szakmai véleményt adni arra vonatkozóan, hogy a befizetett tagdíjra vonatkozik-e az Áht. 13/A. § (2) bekezdés szerinti számadási kötelezettség, vagy csak abban az esetben kell a felhasználásról számot adni a szervezetnek, ha a megállapodásban az önkormányzat által fizetendő összeg működési támogatásként szerepel?