Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul, hogy a közalkalmazott dolgozók részére rendkívüli munkavégzés kerül elrendelésre. Hogyan történik ennek díjazása, különös tekintettel arra, amikor pihenőnapon, esetleg munkaszüneti napon kerül sor a rendkívüli munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...Munkanapi rendkívüli munkavégzés esetén 50 százalékos pótlékjár, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodásaelőírhatja, hogy pótlék helyett szabadidő jár legalább az elvégzett munkaidőtartamának megfelelő mértékben.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Pedagógusi munka ügyeleti díja

Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg aműszakpótlék fogalmával, amely a több műszakos munkarendben alkalmazandó.Állandó éjszakai munkavégzés esetén – eltérő megállapodás hiányában – megilletiaz éjszakai pótlék a munkavállalót.Ennek értelmében, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása

Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?
Részlet a válaszából: […] ...létesítményfelújítására,– a kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat általmegkötött együttműködési megállapodás alapján, városrehabilitációs programokrahasználható fel. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Pályázati forrásból megvalósult beruházás elszámolása

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét a szerződéstartalma határozza meg. Amennyiben a szerződés olyan megállapodást rögzít,amely szerint a szállító a fejlesztési feladatot teljesíti, akkor aköltségvetési szerv a számla elfogadása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Szociális ellátás áfája

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet – mint szociális ellátás (SZJ 85.3) – a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás járulékosan kapcsolódika nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásának teljesítéséhez, mivel azerre irányuló megállapodás szerint annak teljesítéséhez nélkülözhetetlen,helyes, ha ezt a komplex szolgáltatást az Áfa-tv. 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

KIR rendszerbe tartozók felelőssége a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítésekor

Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szabályai szerint az adókötelezettségekteljesítéséért – fő szabályként – az adózó felel. Így a bevallás határidőbentörténő benyújtása is az adózó kötelezettsége. Ha ezt elmulasztja, mulasztásibírsággal büntethető. Az adózó a bevallás benyújtásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Támogatás – áfával vagy anélkül

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Előfordul, hogy támogatást folyósítunk meghatározott intézeteknek. Kérdésünk, hogy mikor áfás a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...nem képező támogatásról, haa juttató úgy folyósít a juttatásban részesülő intézmény részére, hogy afolyósításról kötött megállapodásokból, valamint az egyéb körülményekbőlkövetkezik, hogy a juttató – azon túl, hogy az általa juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Előleg

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felek által használtelnevezéstől. (Megjegyzendő, hogy előlegnek csak az olyan előre fizetett összegminősül, amelyet a felek megállapodása alapján kell előre megfizetni. Ezkülönbözteti meg az előre fizetéstől, amely esetén az ellenértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Keresőtevékenységet folytató nyugdíjas

Kérdés: 59 éves férfi köztisztviselő vagyok, 2008. február 16-án töltöm be a 60. életévemet, 41 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezem. Ebben az évben korengedménnyel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretnék megállapíttatni, amelyhez 1,5 hónap hiányzik. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy a hiányzó 1,5 hónapra a társadalombiztosításnak megfizeti a 1,5 hónapra esedékes nyugdíjat, és ennek alapján a nyugdíjfolyósító 2007. december 31-ével megállapítja az előrehozott öregségi nyugdíjat, dolgozhatok-e tovább a jelenlegi munkahelyemen a nyugdíj folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] ...és a fizetési kötelezettségről szólóhatározat kézhezvételét követő 15 napon belül megfizetik.Amennyiben foglalkoztatójával a megállapodást még 2007.évben megkötik, tehát legkésőbb 2007. december 31-én, ön nyugdíjasnak minősül,a jelenlegi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...azt az összeget, melyet a magánnyugdíjról és amagánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíjfizetésrekötött megállapodás alapján a munkáltató munkavállalójánaktagdíj-kiegészítésként egyoldalú kötelezettségvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.
1
54
55
56
68