499 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?

Kérdés: A szabadság napjainak kiszámításához a ledolgozott évekről az igazolást kérni az én kötelességem vagy a munkáltatómé? Felkerestem a munkáltatómat a szabadság napjainak számítása ügyében, mert szerintem nagyon kevés. Azt a választ kaptam, hogy kérjem le a ledolgozott évekről az igazolást. 1971. 04. 26-án születtem, 1989-ben kezdtem el dolgozni, 2019 óta vagyok közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. Jelenleg 24 nap szabadságot kapok + a 2 gyerekes napom. Ha esetleg mégis több nap szabadság illet meg, abban az esetben az előző években keletkezett napok különbözetét visszamenőlegesen is meg kell adni?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke egyetemista. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, ha az egyetemista hallgatói jogviszonya szünetel?

Kérdés: A dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő napon szeretne nyugdíjba menni a felmentési idő igénybevételével. Kérésének megfelelően munkaviszonyát a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint munkáltatói felmentéssel szüntetnénk meg. A vonatkozó jogszabályok tanulmányozását követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a dolgozónak járó felmentési idő kezdete a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja. Ebben a konkrét esetben a munkavállalót megillető felmentési idő kiadása a nyugdíjkorhatár betöltésének napját követően kezdődik, vagy a felmentés annak napján kell, hogy véget érjen, és a korhatár betöltésének napján már nyugdíjasnak minősül a kérelmező? Kötelező-e a dolgozónak a 65. életévét elérve nyugdíjba mennie? A dolgozó 2023. december 16-án szerezné meg a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Mely esetben lehet ezt neki kifizetni?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony esetében jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjba vonul?

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2023. év elején jelezte, hogy tartósan beteg gyermekére tekintettel 2019 óta emelt összegű családi pótlékot kap. Nem volt róla tudomása, hogy évi plusz két nap szabadság jár a tartósan beteg gyermek után, így azt nem is jelezte a munkáltatónak. 2020. január 2-től van közszolgálati jogviszonya, így 2020., 2021. és 2022. évekre nem került megállapításra részére az évi plusz két nap szabadság. A 2023. évi vagy az azt követő évekre vonatkozó szabadságnapjainak száma növelhető-e a 2020–2022. években ki nem adott szabadságokkal, vagy azok már elévültek? Ha kiadhatók, akkor milyen "ütemezés" szerint?

Kérdés: 2022. december 31. napjával megszűnt az önkormányzat 2 intézménye (múzeum és könyvtár), illetve 2023. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-jének keretében látja el ezen feladatokat. Az Áht. 11. §-ának (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén a Vtv. vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. Jól gondoljuk, hogy fentiek alapján a két intézmény vagyona az önkormányzatra "száll", és így nem kell a vagyon átvételekor áfát fizetnie az önkormányzatnak, mivel ez nem térítés nélküli átadásnak minősül? Illetve ha az önkormányzat ezen vagyont továbbadja a feladatot ellátó kft. részére, akkor keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?