664 talált cikk a mérleg kifejezésre

Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?

Kérdés: Kórházunk 2019. 12. 19-én B816 központi irányítószervi támogatásként kapott 79 millió forintot családbarát szülészet projektre. A bevétel időbeli elhatárolásba vonható-e, mivel a felhalmozási kiadások 2020-ban fognak vele szemben megjelenni? Helyesen járunk-e el akkor, ha ez a támogatás bevétele 2019. évi mérleg szerinti eredményben nem jelenik meg, és a későbbi években is csak értékcsökkenés-arányosan vennénk figyelembe az eredménykimutatásban? Van-e annak akadálya, hogy egy központi irányító szervi bevételt időbeli elhatárolásba helyezzünk? Rovatszinten megjelenik a B816-on a 2019-es beszámolóban, de a 2019. évi eredményt csökkentenénk vele, és a halasztott eredményszemléletű bevételek 443 főkönyvi számon jelenne meg a mérleg passzív időbeli elhatárolások sorában.

Kérdés: Egy önkormányzat idegen helyrajzi számú ingatlanon végzett felújítást (magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlan) pályázat keretében, melyet köteles könyveiben nyilvántartani. A kérdésünk arra irányul, hogy az Áhsz. alapján milyen főkönyvi számot kell alkalmazni úgy, hogy az ingatlanvagyon-kataszterrel való egyezőség is fennálljon?

Kérdés: Közös hivatalunk 2019. december 31-ével megszűnt. Helyette 2020. január 1-jével új hivatal jött létre. Mind a két hivatalt ugyanazon települések alkotják, csak az új hivatalnak más a székhelytelepülése. Milyen megszűnést és jogutódlást érintő könnyviteli feladatok vannak a megszűnő hivatal és az új jogutód hivatal tekintetében?

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?

Kérdés: Alpolgármester 5 éves ciklusában nem fizettünk nyelvpótlékot (angol középfok), pedig az alpolgármester azt a szerződése kezdetén részünkre bemutatta. Kötelező a részére visszamenőleg fizetni, egyáltalán kötelező lett volna neki adni? Ha igen, hány évre visszamenőleg lehetséges?

Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?

Kérdés: Kulturális intézményünk a vásárolt anyagokat készletre veszi, a központi raktárban tárolja, ahonnan különböző, ún. táraknak (pl. asztalos, szabó, lakatos) ad ki anyagokat, amelyek tárgyi eszközt (jelmezt, díszletet) állítanak elő belőlük, melyeket állományba is veszünk. Az év végi mérlegben a tárakban lévő anyagokat kell-e szerepeltetni, és ha igen, melyik soron?