190 talált cikk a munkanap kifejezésre

Kérdés: A szabadság napjainak kiszámításához a ledolgozott évekről az igazolást kérni az én kötelességem vagy a munkáltatómé? Felkerestem a munkáltatómat a szabadság napjainak számítása ügyében, mert szerintem nagyon kevés. Azt a választ kaptam, hogy kérjem le a ledolgozott évekről az igazolást. 1971. 04. 26-án születtem, 1989-ben kezdtem el dolgozni, 2019 óta vagyok közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. Jelenleg 24 nap szabadságot kapok + a 2 gyerekes napom. Ha esetleg mégis több nap szabadság illet meg, abban az esetben az előző években keletkezett napok különbözetét visszamenőlegesen is meg kell adni?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2023. év elején jelezte, hogy tartósan beteg gyermekére tekintettel 2019 óta emelt összegű családi pótlékot kap. Nem volt róla tudomása, hogy évi plusz két nap szabadság jár a tartósan beteg gyermek után, így azt nem is jelezte a munkáltatónak. 2020. január 2-től van közszolgálati jogviszonya, így 2020., 2021. és 2022. évekre nem került megállapításra részére az évi plusz két nap szabadság. A 2023. évi vagy az azt követő évekre vonatkozó szabadságnapjainak száma növelhető-e a 2020–2022. években ki nem adott szabadságokkal, vagy azok már elévültek? Ha kiadhatók, akkor milyen "ütemezés" szerint?

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Kérdés: Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?

Kérdés: Településünkön év végével megszűnt az egyetlen bankfiók, ahol a lakosok egy része befizette a helyi adókat. Tiltja-e valamelyik jogszabály azt, hogy az egyes adófizetési kötelezettségüket a magánszemélyek a házipénztárba teljesítsék?

Kérdés: A kivitelező befejezte a beruházást, melyhez műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, illetve teljesítésigazolás is készült (június 10-ei dátummal). A kivitelező részére a teljesítésigazolás abban az esetben volt kiállítható, ha a műszaki ellenőr erről írásban nyilatkozott (átvette a munkát, aláírásával igazolta ezt). Ez alapján a műszaki ellenőri feladatokhoz kapcsolódó számla dátuma meg kell, hogy egyezzen a beruházás aktiválásának az időpontjával, és a teljesítésigazolás időpontjával (június 10.), véleményünk szerint csak így aktiválható ez a költség, továbbá az ő teljesítésigazolása nélkül a vállalkozó nem állíthatta ki a végszámlát. A mérnök azonban június 20-ai teljesítési dátummal állította ki a számláját, mivel állítása szerint további dokumentációs kötelezettsége volt még a műszaki átadás-átvételt követően, így a mérnöki munkát csak június 20-án fejezte be. Az aktiválás érdekében – véleményünk szerint – szükséges volt a műszaki ellenőr számlájának javítása, azonban a műszaki ellenőr állásfoglalása szerint a kérésünk nem jogos. A fenti helyzethez hasonló esetekben hogy járunk el szabályosan a beruházáshoz kapcsolódóan befogadható számlák kezelését illetően?

Kérdés: 1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?

Kérdés: Önkormányzatunknál ha van egy távmunkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, akkor is jár-e neki a "költségátalány", ha például táppénzen van? Tehát ha egy adott hónapban végig rendelkezik távmunkát lehetővé tévő szerződéssel a munkavállaló, akkor az egész hónapra jár-e a teljes "költségátalány", függetlenül attól, hogy heti 1 vagy heti 5 munkanapot töltött távmunkában?

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?