979 talált állásfoglalás a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.

Kérdés: Első kérdésem, hogy az alábbi munkaviszonyok beszámíthatók-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomba? – 1983. 07. 28.-1995. 06. 05. – Megyei Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Részvénytársaság, – 1995. 04. 13-tól jelenleg is Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Második kérdésem, hogy az élelmezésvezetőnek jár-e vezetői pótlék?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó informatikust milyen jogviszonyban kell alkalmazni? Megfelelő-e a munka törvénykönyves munkaszerződés, vagy csak köztisztviselő lehet?

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül? 1972. 08. 03.-1979. 05. 08. Lakásépítő Vállalat 1979. 05. 09.-1989. 01. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 02. 01.-1989. 11. 19. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 11. 20.-1990. 01. 10. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1990. 01. 11.-1997. 07. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. – szülés miatti távollét 1997. 08. 01.-1997. 11. 09. GYES 1997. 11. 10.-1999. 01. 31. passzív GYES 1999. 02. 02.-2000. 01. 27. munkanélküli 2000. 01. 28.-2000. 04. 13. munkanélküli – átképzési támogatás 2000. 05. 02-től jelenleg is köztisztviselő A szülés és GYES miatti időt, ami alatt a szövetkezetnél állt alkalmazásban, teljesen be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időnél, vagy csak 1992. 06. 30-ig? A passzív GYES beszámít a jubileumi jutalomba?

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál mely időszakok vehetők figyelembe az alábbiak közül: 1980. 11. 01.-1998. 07. 08. Kjt. hatálya alá tartozó szervnél eltöltött jogviszony, megszűnés: közös megegyezéssel 1998. 07. 09.-2002. 01. 11. főállású anya 2002. 01. 11.-2002. 10. 07. munkanélküli 2002. 11. 01.-2003. 08. 31. alkalmazott egy vállalkozónál (munkaviszony) 2003. 09. 01-től jelenleg is közalkalmazott (részmunkaidős, napi 4 órában) A főállású anyaság időtartama, a munkanélküli-ellátás időtartama, valamint a vállalkozónál eltöltött idő a közalkalmazott besorolásánál, illetve a végkielégítéshez beszámítható-e?

Kérdés: Szociális intézményünk (fogyatékos gyermekotthon) 2000. 01. 01-től folyamatosan, általános iskolai végzettséggel, takarító munkakörben foglalkoztatott egy dolgozót az A7 fizetési kategóriába sorolva (ez a besorolás megfelelt a jogviszonynak és a végzettségének). A közalkalmazott 2008-ban OKJ-s gondozó végzettséget szerzett, gondozó munkakörbe került át, fizetési osztályát C-re változtatták. Takarítóként az 1992. július 1. utáni munkaviszonyait (1990. 03. 08-tól 1995. 04. 12-ig egy kft.-nél, majd 1995. 04. 13-tól 1999. 12. 31-ig egy rt.-nél dolgozott) is beszámították a fizetési fokozatának megállapításakor, mivel a takarító munkakörre nem volt előírt végzettség, amivel rendelkeznie kellett volna. Kérdésünk az, hogy a jelenlegi gondozó munkakör esetén a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell-e venni azokat az 1992. július 1. utáni munkaviszonyokat, amelyek idején nem rendelkezett a gondozói munkaköréhez előírt végzettséggel (nevezetesen a fent említett kft.-nél és rt.-nél eltöltött időt)? Az 1992. július 1. előtt megkezdett munkaviszonyt annak végéig teljes egészében be kell-e számítani, vagy csak 1992. július 1-jéig? Vissza lehet-e/kell-e csökkenteni a fizetési fokozatot? Ha vissza lehet/kell csökkenteni, akkor a bére változatlanul hagyása mellett? A fizetési fokozat szerinti pótszabadság napjai csökkennek-e?