407 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Kérdés: Hivatalunk gépjárműparkja (kulcsos gépjárművek) tekintetében a Pátria Nyomda által gyártott szigorú számadású menetlevelet használja (D. Gépjármű 31. r. sz.). Jogi szakterületünk kifogásolta, hogy ez nem felel meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdésében leírt követelményeknek, mely szerint:
A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) …valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Szükséges-e másfajta nyomtatványt beszereznie a hivatalnak, vagy ki kell-e egészíteni, bővíteni egyéb információval a már rajta lévő mezőket?

Kérdés: Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?

Kérdés: Önkormányzatunk ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat bölcsődében, óvodában és iskolában. A személyi térítési díj megállapítása (Gyvt. alapján: ingyenes, kedvezményes, normatív kedvezményre nem jogosult) a 328/2011. Korm. rendelet 6. és 8. mellékletében található nyilatkozatok alapján történik. Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának meghatározásához alkalmazható-e a kormányrendelet 5. melléklete (bölcsőde, óvoda esetében)? Ha igen, az önkormányzat kérheti-e a szülőktől a jövedelemigazolás becsatolását az 5. melléklet szövegezése alapján?

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik külső bizottsági tagja bruttó 90.000 Ft összegű tiszteletdíjban részesül havonta, mellyel szemben nyilatkozatban kérte a 10%-os költséghányad figyelembevételét az adóelőleg-alap megállapításánál. A járulékalapot képező jövedelme így 81.000 Ft havonta. Ez nem éri el a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott járulékalapot képező jövedelem összegét (a minimálbér 30%-át). A hölgy 2025. júniusban szült. Ebben az esetben jogosult-e a CSED igénybevételére, vagy célszerű inkább lemondania a tiszteletdíjról?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?

Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2026. 01. 06-án betölti a 65. életévét, öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Szeretné a lehető legkorábbi időpontban befejezni az aktív pedagógusmunkát. Lehetséges-e, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát 2026. 01. 06. napjával felmentéssel megszüntetjük (mivel akkor már nyugdíjasnak minősül), és a 7 hónap felmentési idejét, munkavégzés alóli mentesítését előtte kiadjuk? Így 2025. 06. 08-án kezdődne a felmentési ideje. Tanügyigazgatási szakértő állásfoglalása szerint igen, az alábbi érvelés alapján:
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?