1559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlaneladás utáni adófizetési kötelezettséget hogyan kell kiszámítani? Az ingatlan megvásárlása 2019. évben történt házassági vagyonközösségben, és a feleség nevére került 100%-ban. A házaspár 2021-ben elvált. A házassági vagyonközösség megosztására 2022. évben került sor, amikor ez az ingatlan 100% tulajdonban a férj nevére került. Most az ingatlant el szeretné adni a férj. A szerzés éve mi lesz a férj szempontjából?

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokbaadásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?

Kérdés:

Helyi önkormányzat által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetében amennyiben vagyonkezelésbe vett, nem lakóingatlannak minősülő ingatlant rendszeres jelleggel szeretnénk bérbe adni, kötelező-e a törzskönyvi kivonatba felvenni a ténylegesen végzett tevékenységek közé az ehhez kapcsolódó TEÁOR-kódot?

Kérdés:

A pályázatok végrehajtása során több esetben előfordul, hogy a beruházás (kerékpárút-építés, útfelújítás stb.) idegen tulajdonon valósul meg. Az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni kell-e az idegen tulajdonon végzett ingatlant érintő beruházásokat?

Kérdés:

Intézményünk az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján tervezi belépőjegyek beszerzését egy nemzeti parktól különböző kiállításokra és szervezett túrákra, amelyeken dolgozóink részt vehetnek. A nemzeti park által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatások kulturális szolgáltatásnak minősülnek? Az egyes meghatározott juttatások körében biztosítható-e a dolgozók részére eseti belépő sportlétesítménybe való látogatásra? Ha igen, vonatkozik-e erre értekbeli korlátozás? Illetve mindkét eset kapcsán kérdezzük, hogy mivel az intézmény vásárolná meg a belépőjegyeket, így előzetes kötelezettségvállalás elkészítése szükséges? Mely rovat lenne az Önök szempontjából legmegfelelőbben alkalmazandó?

Kérdés:

A Versenyképes Járások Program keretében kapott támogatást a támogatói okirat alapján a 041140 kormányzati funkción kell bevételezni, mely COFOG a törzskönyvi nyilvántartásunkban jelenleg nem szerepel. Fel kell-e vetetni a törzskönyvbe? Továbbá az elköltések során szintén az említett COFOG használandó?

Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?