1453 cikk rendezése:
71. cikk / 1453 Közüzemidíj-visszatérítések elszámolása II.
Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)
72. cikk / 1453 Bérbe adott ingatlan rezsijének továbbszámlázása
Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?
73. cikk / 1453 Eszközvásárlás során speciális helyzet
Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
74. cikk / 1453 Átláthatósági nyilatkozat
Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
75. cikk / 1453 Emlékmű nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk emlékművet készíttetett. A szerződésben szerepel, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet részére a kortárs képző- és iparművészeti alkotások dokumentálása céljából adatot szolgáltat. Az emlékművet egy parkban állították fel. A fentiek alapján ez kulturális javaknak minősül? Tárgyi eszközként vagy egyéb építményként kell a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni? Hány százalék értékcsökkenést számolhatunk el rá?
76. cikk / 1453 Védett kulturális javak
Kérdés: Az önkormányzat egyik ingatlanában egy képző- és iparművészeti tárgyak szakterületén jártas igazságügyi szakértő megállapította, hogy az egyik helyiségben található tárgyak a védett kulturális javak körébe tartoznak, melyek az ingatlantól nem elválaszthatóak. Pl. fagerendázat konzollal, lambériarendszer, kerámiakép stb. Ezek a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya műtárgynyilvántartásában mint berendezés, berendezési tárgy (védett tárgyegyüttes) szerepelnek. Mivel ezek az épülettől nem elválaszthatóak, részét képezik, hogyan kell a tárgyieszköz-nyilvántartásban szerepeltetnünk?
77. cikk / 1453 Pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?
78. cikk / 1453 Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdését? Az előző években 443-ra könyvelt elhatárolások bevételeit is szükséges-e átkönyvelni 441-re, amíg a bekerülési érték meghatározása nem történt meg, vagy ez csak a 2023 után érkezett bevételekre vonatkozik?
„14. § (12) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatásokat is, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni, továbbá a pénzügyi számvitelben elszámolt felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, ha azok a (14) bekezdés szerinti halasztott eredményszemléletű bevételek között – a fejlesztés során megvalósított eszköz végleges bekerülési értékének hiányában – nem mutathatók ki, azonban nem a mérleg fordulónapja előtti időszak eredményszemléletű bevételét képezik.”
„14. § (12) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatásokat is, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni, továbbá a pénzügyi számvitelben elszámolt felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, ha azok a (14) bekezdés szerinti halasztott eredményszemléletű bevételek között – a fejlesztés során megvalósított eszköz végleges bekerülési értékének hiányában – nem mutathatók ki, azonban nem a mérleg fordulónapja előtti időszak eredményszemléletű bevételét képezik.”
79. cikk / 1453 Vevőkkel szembeni követelés
Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
80. cikk / 1453 Alanyi adómenteség választására jogosító értékhatárba beszámítandó tételek
Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?
