2488 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Víziközmű-fejlesztés esetén amennyiben az önkormányzat víziközmű- (ivóvíz-, szennyvíz-) hálózatra történő csatlakozásért (új bekötés esetén) hozzájárulást kér (lakossági befizetés), a számla kiállításakor mi képezi a számlakiállítás alapját? A banki befizetéskor legtöbbször a helyrajzi számot és nevet jelölik meg, azonban hiányoznak a vevő adatai, címe, vállalkozás esetén pedig az adószáma is. Jól gondoljuk, hogy a számlázás alapját nem ez képezi, hanem az új bekötéshez az igénybejelentő? Ám ezt vagy leadják, vagy nem, legtöbbször csak befizetik a megadott bankszámlaszámra, és csak egy banki utalási sort látunk. Mi ilyenkor a megoldás számlázás tekintetében?

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi évek közfoglalkoztatási programjai keretében beszerzett tárgyi eszközeit és meglévő készleteit ingyenesen tulajdonba kívánja adni a kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társasága részére, mert 2022. évtől a közfoglalkoztatási programokat saját nevében ez a gazdasági társaság végzi. (2021-ig a közfoglalkoztatási programokra vonatkozó ha-tósági szerződéseket az önkormányzat kötötte, a gazdasági társaság csak a bonyolítást végezte, megállapodás alapján.) Az eszközök és készletek átadása a közfoglalkoztatási feladatellátás elősegítése érdekében történne. A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban az áfalevonási joggal nem éltünk. Az ingyenes átadás az Áfa-tv. hatályán kívülinek minősíthető-e a törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján? Ebben az esetben úgy gondoljuk, hogy számla kiállítására nincs szükség. Milyen egyéb számviteli bizonylat fogadható el az ügylet alátámasztására?

Kérdés: Egy önkormányzat átveheti-e egy egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotásokat (festmények, képek, kiállítási tárgyak) befejezetlen beruházásként úgy, hogy azt térítésmentesen átadja az irányítása alá tartozó költségvetési szervének, egy művelődési háznak? Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy ily módon a művelődési ház tulajdonába kerüljenek a tárgyak? Hogyan történik az átadás-átvétel számviteli elszámolása? Milyen értéken kell ezeket az analitikában, illetve a könyvelésben nyilvántartásba venni?

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Ha az önkormányzat vagy intézménye katás vállalkozástól nettó 1 millió forintot elérő számlát fogadott be a 2021. évben, akkor erről a 21K102 nyomtatványon kell-e adatot szolgáltatnia az állami adóhatóságnak? Vonatkozik-e az önkormányzatokra ez az adatszolgáltatási kötelezettség? Ha igen, milyen módon szűrhető le, hogy katás vállalkozásról van szó?

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, mely ellátja egy másik, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv feladatait is. Mindkét intézmény fenntartója a Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. A kistérségi társulást 2 település alkotja. Szeptember 1-jétől a gazdasági szervezettel rendelkező intézményből kiválik az egyik település, tehát valószínűleg ennek az intézménynek a fenntartója ezután a helyi önkormányzat lesz. Mivel a 2 intézménynek más fenntartója lesz, elláthatja-e továbbra is a jelenlegi intézmény a gazdálkodási feladatokat a másik intézménynél?

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?

Kérdés: Önkormányzatunk és a tankerület egy megállapodás keretében, közösen felújítást hajtott végre a tankerületnek vagyonkezelésbe adott, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen összesen 16 millió forint értékben. Az önkormányzatra eső 8 millió forint beruházási költséget a tankerület kiszámlázta részünkre, amelyet a 1521133-as főkönyvi számra könyveltünk. Ezt a befejezetlen beruházást közvetlenül kell átadnunk a tankerületnek a 8-as költségszámlával szemben, vagy 12-es számlaosztályban aktiválnunk kell, majd a 0-s (vagyonkezelésbe átadott eszközök) kartonra ráaktiválni?

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó – bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant – rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?