Építmények, gépek bérbeadásának áfája

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint helyesen jártak el akkor, amikor azingatlanok bérbeadását adómentesen számlázták, a gépeket, berendezéseket pedigadókötelesen. Mivel nem választották az ingatlan-bérbeadásra azadókötelezettséget, így az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Átutalásos számla megfizetése készpénzzel

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. alapján az adóalany köteles – ha e törvénymásként nem rendelkezik – az új Áfa-tv. szerinti termékértékesítéséről,szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevőjerészére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési kötelezettség – hathónapot,– az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzatiképviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát – ha e megbízatásmegszűnését követően a köztisztviselő ismételten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
Részlet a válaszából: […] A kérdésre jogszabályi előírás alapján nem lehet konkrétválaszt adni. Azonban a szabályozások szellemében a szakmai vélemény akövetkező: A működési bevételek között szereplő tárgyi eszközökbérbeadása esetén az önkormányzat olyan eszközt ad bérbe, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Polgármesternek fizetett költségátalányon felüli további költségtérítés személyi jövedelemadó szerinti megítélése

Kérdés: A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a polgármester részére költségátalánya mellett egyéb más költségei teljes megtérítésére további költségtérítést juttat?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény(továbbiakban: Pttv.) 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy apolgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Elkobzott áruk értékesítési bevétele

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az elkobzott áruk értékesítését polgármesteri hivatalnál? A költségvetési beszámoló űrlapjainál hol jelentetem meg ezen összeget?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainakösszeállításához szolgáló pénzügyminisztériumi hivatalos tájékoztató szerint azelkobzás értékét bírságbevételként kell elszámolni.Főkönyvi számla: 91123. Bírságból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Önkormányzat biztosítása

Kérdés: Az önkormányzat egy biztosítóval tőkemegtakarítási életbiztosítást kötött. A biztosított a polgármester. Rendkívüli befizetés történt hozamgarancia-portfólióra 3 millió Ft, VIP állampapír-portfólióra 6 millió Ft. A rendkívüli befizetések és a biztosítási szerződés lejáratának időpontja közötti időszak: 5 év. A rendkívüli befizetések kedvezményezettje az önkormányzat. A biztosítási díj 10 472 Ft/hó. A biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat, a biztosítás tartama 5 év. A biztosítás tartamának lejáratakor a biztosító a megtakarítási összeget, a biztosított halála esetén az aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosítás adómentes-e?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosítási szerződés az önkormányzatot jelöli megkedvezményezettként (a biztosítás lejáratakor a megtakarítási összegre, abiztosított halála esetén pedig az aktuális megtakarítási összegre és akockázati biztosítási összegre az önkormányzat jogosult), akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Hivatali telefonok magáncélú használata

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?
Részlet a válaszából: […] A telefonhívásoknak a kérdésben ismertetett technikaieszközökkel történő elkülönítése esetén nem szükséges külön hívásnaplótvezetni. Amennyiben az ismertetett módon elkülönített magánbeszélgetések díjátkiszámlázzák a munkavállalók felé, akkor a hivatalnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzatnál megtervezett beruházások és felújítások elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri hivatal költségvetésében azoknak afelújítási és beruházási kiadásoknak az összegét, amelyeknél ezeket atevékenységeket az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervekbonyolítják, fizetik ki a számlákat, a 75192-2. Önkormányzatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármesteri hivatalhoz új köztisztviselőt alkalmaztunk. Az elmúlt 7 évben közalkalmazott volt. Más volt a jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető munkaviszonya. Amikor belépett a hivatalhoz, a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető munkaviszonya 35 év 6 hónap és 24 nap volt. Kell-e jubileumi jutalmat fizetni számára, ha kell, hány éveset? 25 éves köztisztviselői jubileumi jutalmat kapott 1997-ben.
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/E. §-a értelmében a köztisztviselő 25, 30, 35, 40évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult.A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha korábban másik foglalkoztatásijogviszonyban jubileumi jutalmat kapott. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.
1
39
40
41
50