Férfi kolléga nyugdíjazása II.

Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?
Részlet a válaszából: […] ...esetét). Vagyis nincs kötve a kérelemhez, a felmentésről szóló döntését szabad mérlegelési jogkörében hozza meg, csak a jogszabályi rendelkezéseket kell betartania.E jogszabályi rendelkezések közé tartozik, hogy a felmentésnél csak a Kjt.-ben nevesített felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés:

Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?

Részlet a válaszából: […] ...2013. évi XXXVI. törvény 66. §-ának (3) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője a jegyző.A 3/2024. IM rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:„1. § (1) A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) az országgyűlési képviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Parkolási közszolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunk parkolási közszolgáltatást nyújt, melyből áfás bevétele és áfakörön kívüli pótdíjbevétele is keletkezik. A közszolgáltatás fenntartásához szakmai szolgáltatókat veszünk igénybe, akik áfás számlákat állítanak ki részünkre. Ebben az esetben az előzetesen felszámított levonható áfát arányosítással kell-e megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 120. §-ának a) pontjában megfogalmazott rendelkezés szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Hétvégi ügyelet díjazása

Kérdés: Családsegítő központban dolgozó 40 órás munkaidős esetmenedzser szombati napon kapcsolattartási ügyeletet biztosít, a jelenléti íven ezt a hétvégi napot is alá kell írnia. Részére a hétvégi műszakpótlék (200%) jár?
Részlet a válaszából: […] ...az az előre beosztott rendes munkaidőn kívüli időszakban (tehát a napi vagy heti pihenőidőben) történő munkavégzésre történő rendelkezésre állás, amit a foglalkoztatottnak a munkáltató által meghatározott helyen kell eltöltenie [Mt. 110. §].Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjárművek értékesítése

Kérdés:

Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?

Részlet a válaszából: […] ...sem teljesítheti a saját nevében a vevő felé, azt csak azon jogalany valósíthatja meg, akitől a tulajdonosként való rendelkezési jogosultság megszerezhető. Ennélfogva ebben az esetben hiába bonyolítja a hatóság a lefoglalt termék eladását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Közüzemi díjak visszatérítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?
Részlet a válaszából: […] ...alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Államháztartáson kívüli forrásátadás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 41. §-ának (2) bekezdése a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek számára tilalmazza – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a támogatás, illetve adomány nyújtását az intézményi kiadási előirányzatok terhére. Az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] ...20.000 forint feletti, az önkormányzatot megillető ajándéknak tekintendő juttatás pénzben kifejezett ellenértéke felett az önkormányzat rendelkezésének biztosítása – végrehajtásakor a társadalmi megbízatású polgármesterre értelemszerűen a Kttv.-ben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Külföldi sportrendezvényre juttatott belépőjegy

Kérdés: Költségvetési szervünk külföldi sportrendezvényre kíván az alkalmazottjainak jegyet juttatni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontjában foglalt adómentes rendelkezés alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől módosult az Svt. 77. §-ának u) pontja szerinti sportrendezvény fogalma? Bármely országban, magyar résztvevőtől függetlenül szervezett sportrendezvényre szóló belépőjegy kifizető általi juttatására alkalmazható-e az említett adómentes rendelkezés? Ha ezekre az eseményekre a jegyvásárlási lehetőséget sorsolás útján csak magánszemélyeknek biztosítják digitális, QR-kóddal ellátott jegyekkel, akkor ebben az esetben hogyan lehet az adómentes juttatást biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szerinti kedvezményezetti kört fedi le, mint a 2024. január 1-jén hatályba lépett módosítás előtti fogalom. Azaz az Stv. rendelkezései nem vonatkozhatnak például a német, spanyol vagy angol labdarúgó-bajnokság mérkőzéseire.Az Szja-tv. 1. számú melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kézi nyugtatömb alkalmazása

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.
Részlet a válaszából: […] ...által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
5
6
7
214