3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, szeretnénk táncházat szervezni, amelyen bárki részt vehet. A táncházra belépődíjat szednénk, ami a nemzetiségi önkormányzat saját bevétele lenne. Van-e lehetőségünk ilyen módon saját bevételhez jutni, és milyen formában valósítható meg ezen bevétel beszedése? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?

Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét – újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére – a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?

Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám – de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla –, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet – telekalakítással vegyes – adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Átfogó adóellenőrzés zárult le cégünknél. A jegyzőkönyv átadása előtt kaptunk egy végzést, amely szerint mindent rendben talált az adóhatóság, és 8 napot adott arra, hogy nyilatkozzunk a vizsgálat alá vont adónemeket és időszakokat érintő bármilyen további tényről, adatról, valamint kérte, hogy az azokkal kapcsolatban rendelkezésére álló bizonyítékokat terjesszük elő az utólagos adómegállapítás során történő figyelembevétel érdekében. Ha nincs megállapítás, akkor miről kell nyilatkozni?

Kérdés: A 2021 decemberében kifizetett hóközi juttatások a 3661-es főkönyvi számlán kerültek kimutatásra. A 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget a 2021. évi maradványkimutatás tartalmazza. Hogyan kell helyesen elszámolni a 2022-es évben költségként a K1-es rovatokon a 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget?

Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező önkormányzatunk német adóalannyal alumíniumszerkezetű hidat készített, melyet a cég szállít Magyarországra, és itt is szereli össze. Jól gondoljuk, hogy a számla áfa felszámítása nélkül kerül kibocsátásra, és az önkormányzatnak kell a nettó összeg után a 27%-os áfát bevallani és megfizetni? Egyetértenek-e azzal, hogy a felszámított áfát nem vonhatjuk le? (Mivel semmiféle adóköteles bevételünk nem keletkezik ebből az ügyletből.)