3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A kivitelezői szerződés szerint a munka befejezését követően jogosultak vagyunk továbbszámlázni az építkezés során felmerült közüzemi költségeket. A villamosenergia-díj okoz problémát az ÁHK-s tételek miatt, a számlázandó tételek: 528 000 forint + áfa, valamint mínusz 2580 forint ÁHK. A víz és gáz esetében 27%-os áfát tartalmaznak a számlák. Ebben az esetben hogyan és milyen áfatartalommal kell kiállítanunk? Tételesen fel-sorolva a villany, gáz stb..., vagy hivatkozhatunk a szerződés X pontjára? A számlázó intézmény az iskolai étkeztetés miatt áfa-visszaigénylésre jogosult.

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat ápolása céljából delegáció utazna önkormányzatunk részéről. Az utazáshoz kapcsolódóan vendéglátás, szállás, utazási költségek kiegyenlítése során devizaszámla kerülne kiállításra az önkormányzat nevére. Ezen devizaszámla kiegyenlítése, illetve ASP-rendszerben történő könyvelése megoldható e?

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a tulajdonában álló sportlétesítményeket a következők szerint hasznosítaná. Az önkormányzat egy társaságnak ("A" társaság) adóalapot képező ellenérték fejében hasznosítási jogot engedne. E hasznosítási jog keretében az "A" társaság saját nevében kötne szerződéseket (bérbeadás, jegyértékesítés), melyekből saját bevételt szerezne. Az önkormányzat a sportlétesítmények üzemeltetésével, működtetésével egy másik társaságot ("B" társaság) bízna meg. A "B" társaságnak nem lenne hasznosítási joga, feladata kizárólag a sportlétesítmények üzemeltetése (takarítás, őrzés, karbantartás stb.). A sportlétesítmények fenntartási költségei (pl. a közüzemek díjai) is a "B" társaságot terhelnék. A "B" társaság a fenntartási szolgáltatásról adóval terhelt számlát bocsátana ki az önkormányzat felé. A fenntartási szolgáltatásának árába/díjába költségként beépítésre kerülnének a fenntartási költségek, valamint a közüzemi költségek is. Az önkormányzat levonhatja-e a "B" társaság által rá átterhelt előzetesen felszámított adót, illetve a "B" társaság levonhatja-e a tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adót?

Kérdés: Önkormányzatunk a törvényi előírások szerint átadta vagyonkezelésbe a nyolc évfolyamos általános iskoláját a tankerület részére. Azonban minden évben az önkormányzat a költségvetésében biztosít előirányzatot az iskola szakmai működésének támogatására. Tanulmányi versenyek és sportvetélkedők megszervezését és díjait, jutalomkirándulásokat, kis értékű tárgyi eszközök beszerzését fizeti ki. Az iskola a számlát az önkormányzat nevére állíttatja ki. Az előbbiekben felsorolt kiadások könyvelése során melyik kormányzati funkció használata a helyes? Eddig mi a 082092 kormányzati funkcióra könyveltük, mert "megfelelőbbet" nem találtunk. Az oktatással kapcsolatos COFOG-okat (0912 és 0921) véleményünk szerint mi már mint önkormányzat nem használhatjuk.

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?

Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának és testvérének van egy közös tulajdonban lévő ingatlana. El szeretnék adni a lakóházat. Értékesítés esetén melyik értelmezés helyes a költségelszámolásra vonatkozóan?
– Költség bármelyik tulajdonos (tehát pl. a testvérek egyike) nevére szóló bizonylat alapján elszámolható, de a költséget minden tulajdonos a saját tulajdoni hányadára eső arányban veheti figyelembe.
– Csak az jogosult költséget elszámolni, aki az adott tételről a nevére szóló bizonylattal rendelkezik.
Amennyiben az utóbbi értelmezés a helyes, a számlával rendelkező tulajdonos a költséget teljes összegben elszámolhatja, vagy csak a saját tulajdoni hányadára eső arányban?

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?