3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?

Kérdés: Kormányhivatalunk egy adóalany tógazdaságát vírussal fertőzötté nyilvánította, elrendelte a helyi zárlatot, az elhullott, beteg és kereskedelmi méretet el nem érő víziállatok eltávolítását és megsemmisítését. Az adóalany kártalanításban részesült. A kártalanítás áfakötelezettségével kapcsolatban kérdeznénk, hogy ez termékértékesítésnek minősül-e, és milyen áfakulcs alkalmazandó, illetve hogy egyáltalán áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Hogy alakul a számlázási kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?

Kérdés: Az Áhsz. 14. melléklete VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása rész előírásai alapján a gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében mindenképpen szükséges a részletező nyilvántartásokban a vámtarifaszám rögzítése. A szállítói számlán a vámtarifaszám nincs feltüntetve, mivel nem kötelező alaki tartalma a számlának, és a szállítói számla kiállításakor az eladó "megtagadja" a vámtarifaszám feltüntetését a számlán, mivel az előzőekben leírtakra hivatkozik. Ebben az esetben mi a helyes eljárási mód, hiszen a vámtarifaszám hiányában nem lehet pontosan meghatározni a Tao-tv. 2. sz. mellékletében feltüntetett értékcsökkenést?

Kérdés: Önkormányzatunk egy (korlátozottan forgalomképes) kétszintes épület első emeletét (amely régen könyvtárként működött) és egy ráépítendő új szintet lakások kialakítására és új lakások építésére kívánja meghirdetni. Az önkormányzat nem pénzbeli értéket kér az értékesítés során, hanem a kialakítandó lakások közül szeretne egy vagy két lakást ellenértékként értékegyeztetéssel megszerezni. Hogyan járjon el az önkormányzat, hogy az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségünk tekintetében jogszabálykövetőek legyünk? A volt könyvtár értékesítését 27%-os áfafizetési kötelezettség terheli, míg az új lakások esetében 5%-os áfafizetési kötelezettség van még az idei évben.

Kérdés: Alapítvány részére térítésmentesen adományoztak orvosi eszközöket, műszereket. Ezeket az alapítvány hasznosíthatja-e olyan módon, hogy bérbeadja a kórház részére? A kórház jogszerűen befogadhatja-e az alapítványtól a bérleti díjról szóló számlát?

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő ravatalozó használatáért a temettetők részére áfás számlát állít ki. A befizetett áfát megfizetjük a NAV részére. Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységünkre az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. A ravatalozóval kapcsolatos költségek áfáját levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Önkormányzatunk építési beruházást szeretne igénybe venni, ami engedélyköteles. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető [Áfa-tv. 142. § (3) a), b) pontok]. Alanyi adómentes önkormányzat esetében, figyelembe véve a (3) bekezdésben foglaltakat, nem lehetséges fordított áfa hatálya alá tartozó építési beruházási szolgáltatást igénybe venni. Véleményünk szerint az alanyi mentességből adódóan fordított áfás számlát nem, csak egyenes áfás számlát tud az önkormányzatunk befogadni. Ad-e lehetőséget az önkormányzatnak a jelenlegi szabályozás arra, hogy alanyi adómentességét megtartva engedélyköteles építési beruházást hajtson végre, vagy szükséges-e bejelentkezni az általános áfa szabályai szerint?