1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati intézményünk a család- és gyermekjóléti feladatainak ellátása keretében pszichológust alkalmaz megbízási szerződés keretében meghatározott havi óraszámban. A szolgáltatás iránt nagy az igény. A szolgáltatást igénybe vevők javarészt általános iskolás korú gyermekek, akik az iskola jelzése alapján kerülnek a pszichológushoz. A pszichológust az intézmény fizeti saját költségvetéséből, az ellátottak számára ingyenes a szolgáltatás. Sajnos több esetben előfordult már, hogy a szülők a megbeszélt időpontra nem viszik el a gyermeküket a tanácsadásra, és ezt előzetesen nem is jelzik. Emiatt több óra kihasználatlan marad, mert hirtelen nem tud mást behívni a megüresedett időpontra a szakember. A pszichológus azonban ezeket az órákat is leszámlázza az intézmény részére, mivel nem az ő hibájából történt a "lyukasóra". Az intézmény kérhet-e a szülőktől "kártérítést" azokban az esetekben, amikor a megbeszélt időpont előtt minimum 24 órával nem jelzik előre az ellátottak, hogy az időpont nem megfelelő, mert betegség vagy bármi más elfoglaltság közbejött?! Véleményünk szerint a pszichológus óradíjának (12.000 Ft) 50%-a körüli összeg megfizetésére vonatkozó kötelezés talán megszüntetné ezt a rossz gyakorlatot. Ez szabályos lenne? Milyen jogcímen és milyen dokumentumban kellene szabályozni?

Kérdés: A közös hivatalunknál van egy 8 órás köztisztviselőnk, aki jelenleg GYED-en van. Van-e arra lehetőség, hogy ő a GYED időtartama alatt a főállású munkáltatóján kívül más munkáltatónál is létesítsen foglalkoztatási jogviszonyt, pl. a települési önkormányzattal 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt?

Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?

Kérdés: Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Kérdés: Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Kérdés: Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Kérdés: Az uniós projektek tekintetében a támogatási szerződések nem tartalmaznak arra előírást, hogy milyen COFOG-ra könyveljük a támogatást, illetve a beruházást. Helyesen jár el az önkormányzat, ha COFOG-ként az adott tevékenységhez tartozó COFOG-ot használja, pl. polgármesteri hivatal felújítását célzó projekt esetén a 011130 önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenység COFOG-ra könyveli a támogatást és a beruházást is?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásánál eddig adókötelezettség volt, azonban 2023. január 1-jétől kijelentkeztünk alóla. Az új díjak megállapítása hogyan történik ilyen esetben, csak a szerződésben szereplő nettó összeg kerül kiszámlázásra mentesen, az lesz a bérleti díj? Illetve szerződésmódosítás szükséges-e, vagy elegendő egy értesítő kiküldése a bérlő részére?

Kérdés: Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?