Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet rendelkezik az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól.A rendelet rögzíti, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény, intézményvezető helyettese (a munkáltatói jogkört nem gyakorolja) alkalmazásába kerülhet-e közeli hozzátartozója közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben? (A vezető intézményvezető-helyettes, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője, közeli hozzátartozója [gyermek] a központ szociális asszisztens munkakörére pályázik.)
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. úgy rendelkezik, hogy a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hozzátartozójával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint 40 év jogosultsági idővel rendelkezve kérte a visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendeletek által lehetővé tett nyugdíj-szüneteltetési felmentés mentesülése miatt. A Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt – véleményünk szerint – nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni, és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésének a mentesülése megszűnik, akkor igénybe venné a neki járó 8 hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő (nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik) már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj-megállapításra. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, illetve hogyan járunk el helyesen az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben a közalkalmazott jogviszonya nem szűnt meg, mikor igénybe vette a nyugdíjat. Erre a 65. életév betöltésével sincs egyébként kötelezettség a Kjt. és a nyugdíjszabályok szempontjából.A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése elviekben szóba jöhetne, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Pótleltározási eljárás

Kérdés: Köznevelési intézménynél szeptember hónapban leltározási eljárás lefolytatására kerül sor december 31-i fordulónappal. A leltározás lezárásáról a jegyzőkönyv szeptember 30-i dátummal elkészült. Következő év január hónapjában az előző év december 31-i fordulónapi leltározáshoz pótleltárív került kiállításra. Leltározási eljárás készítéséhez szükséges dokumentáció azonban nem készült (megbízólevelek, jegyzőkönyv, nyilatkozatok). Helyesen jártak el, vagy külön dokumentáció készítésére lett volna szükség a pótleltározási eljáráshoz?
Részlet a válaszából: […] ...és befejezésének időpontját,g) a leltár kiértékelésének határidejét,h) a kiértékelés átadásának időpontját a leltárvezető részére,i) az eltérések miatt esetleg szükségessé váló felelősségre vonás határidejét,j) a záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző a közös hivatal alkalmazottja nem gazdasági vezető, közeli hozzátartozójának vállalkozásától (pl. férj) a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok, intézmények – a beszerzési szabályzatnak megfelelően történő termékbeszerzés – összeférhetetlenségi jogszabályba ütközik-e?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Kivett saját használatú út értékesítése

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő "kivett saját használatú út" kivehető a forgalomképtelen törzsvagyonból, és áttehető a forgalomképes törzsvagyonba értékesítés céljából?
Részlet a válaszából: […] ...lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett, saját használatú út" megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
Részlet a válaszából: […] ...elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.Arra vonatkozóan, hogy a gazdasági vezető milyen munkakört köteles elfogadni, egyrészt elmondható, hogy a Kjt. rögzíti, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Besorolási évek figyelembevétele az egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A hatályos 2020. évi C. törvény 8. §-ának (9a) bekezdése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy munkakört védőnői végzettséghez kötök (pl. "F" fokozat esetén), akkor a főiskolai diploma keltétől számítva minden évet be kell számolnom a fizetési fokozat megállapításához, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végzett előtte a munkavállaló? (Például vállalkozó volt, vagy egyéb, Mt. hatálya alá tartozó munkakörben volt alkalmazva, akkor is?) Illetve, ha egy egészségügyi dolgozó a végzettsége megszerzését követően teljesen más munkakörben helyezkedik el, akkor azt az időszakot is be kell számítani előzményként? A törvény ezen módosítása 2021. 12. 01. naptól hatályos, ebben az esetben ezt a bővebb besorolást csak a 2021. 12. 01-ét követően belépők tekintetében kell alkalmaznunk, vagy a már korábban belépett és besorolt dolgozó esetében újra el kell végezni a besorolást?
Részlet a válaszából: […] ...okozott, hogy ez a rendelkezés az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényben nem szerepelt.A módosítást bevezető, fentebb hivatkozott törvény indokolása szerint: "a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban is beszámításra kerültek ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Pedagógus besorolása

Kérdés: Dolgozónk a mai napig 2003. 09. 01-től határozatlan munkaidőben iskolánk rajzszakos tanára. 2017. 09. 07. – 2018. 02. 21. és 2020. 04. 29. – 2020. 10. 13. terjedő időszakban szülési szabadságon volt, valamint 2018. 02. 22. – 2019. 06. 30. és 2020. 10. 14. – 2022. 05. 31. terjedő időszakban pedig fizetés nélküli szabadságon, azaz GYED-en volt. Viszont 2020. 11. 15. – 2022. 06. 15-ig polgári jogviszonyban, azaz megbízással óraadói státuszt töltött be. A többi időszakban teljes munkaidős jogviszonyban tanított a mai napig. A fenti időszakokból mi számít pontosan a szakmai gyakorlat időtartamába, valamint pontosan mi az időpontja a Pedagógus II. kötelező minősítésének? Jelenleg is Pedagógus I.8 kategóriában van, és 2006. 02. 01-én szerezte a Pedagógus I. minősítést. Számít-e a GYED, szülési szabadság kieső időnek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaznia kell a lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgákhoz és minősítési eljárásokhoz szükséges létszámot.Az intézményvezető a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati számla számlavezetője

Kérdés: Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. Önkormányzatunknál – jellemzően az adóelőleg-fizetési időszakban – az adóalanyok által befizetett adóelőlegek pénzügyi teljesítését követően az önkormányzat pénzkészlete nő.
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?
Részlet a válaszából: […] ...a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.Nem ismerünk olyan jogszabályt, amely a letéti számlák esetében eltérést engedélyezne az Áht. 84. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
12
13
14
87