Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését követően is fenntartották, akkor a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján később azt felmentéssel szüntetheti meg [Kttv. 63. § (1) bekezdés d) pont]. Természetesen lehetőség van lemondásra és közös megegyezéses megszüntetésre is, de egyik sem kötelező. A második esetben, ha a női köztisztviselő a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesíti (azaz a „nők40” nyugdíjhoz szükséges jogosító időt a jogviszonya fennállása alatt megszerzi), és a jogviszonya felmentéssel való megszüntetését kérelmezi, akkor a munkáltató a kérelem alapján köteles őt felmenteni [Kttv. 63. § (2) bekezdés f) pontja].A második megválaszolandó kérdés arra vonatkozik, hogy – amennyiben nem köztisztviselőként foglalkoztatják tovább – munkavállalóként lehet-e a nyugdíjast alkalmazni. A Kttv. 258. §-a alapján munkavállalók is alkalmazhatók az Mt. szerint; olyan rendelkezés nincs sem a Kttv.-ben, sem az Mt.-ben, amely kizárná, hogy nyugdíjjogosult személyt foglalkoztassanak munkaviszonyban. A Kttv. 6. §-ának 13. pontja alapján azonban csak olyan személyek lehetnek munkavállalók, akik nem látnak el köztisztviselői feladatokat, azaz nem járnak el a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében vezetőként és ügyintézőként. A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése is ezt támasztja alá: „a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag (…) közszolgálati jogviszony létesíthető. Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható.” Aki a 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 20. pontjában szereplő gazdasági feladatkört – vezetői megbízás nélkül – látja el, tehát a polgármesteri hivatal működtetését szolgáló feladatokat végez, az nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot. Tehát az ilyen, pénzügyi területen dolgozó személy (nyugdíjas) munkavállalóként foglalkoztatható. Ezzel kapcsolatosan adtunk arról is tájékoztatást, hogy a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy által vállalt pénzügyi kötelezettség ellenjegyzésére a hivatal gazdasági vezetőjén kívül az általa kijelölt köztisztviselő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Szaniter konténerek áfája

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását vagy arra nem jogosító termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).(3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.A konténer tárgyi eszköz, és ingóságnak minősül, ezért arányos megosztás esetén figyelembe kell venni az Áfa-tv. 135. §-át is, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:(1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődőena) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapigterjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegéneka) ingó esetében 1/5 részére,b) ingatlan esetében pedig 1/20 részérevonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.Az ingyenes szabadtéri rendezvények nem alapoznak adólevonást, az áfás bérbeadás viszont megalapoz adólevonási jogot, ezért a vegyes használat miatt az arányos megosztás lehetősége merül fel. Az Áfa-tv. lehetőséget ad arra, hogy valamilyen természetes mutatószám, pl. óraszám alapján, vagy napokban határozzák meg az adóköteles hasznosítást, illetve az adómentes hasznosítást.A kérdés szerint előre nem látható az, hogy milyen arányt fog képviselni a használat. Amennyiben természetes mutatószám alapján nem állapítható meg az arányszám, akkor alkalmazható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:      

EU-s pályázatból finanszírozott vendéglátás

Kérdés: Önkormányzatunknál EU-s pályázatból (pl. Interreg-, TOP-pályázatok) finanszírozott szolgáltatást (vendéglátást) nyújtottunk külső résztvevőknek sajtótájékoztató keretében. Az Szja-tv. 1. mellékletének 4.27 pontja alapján úgy értelmezzük, hogy ez a szolgáltatás reprezentációs adó alól mentes lehet. Jól értelmezzük ezt az adómentességet?
Illetve további kérdéseink merültek fel az Szja-tv. 1. melléklet 4.25 és a 4.27 pontjait illetően:
1. Minden egyes EU-s projektre vonatkozik ez a szabály, pl. Interreg-, TOP-pályázatok esetében?
2. Amennyiben a projekten belül 15% az önerő, és a pályázat megoszlik EU-s és hazai forrásból elnyert támogatásra, akkor ebben az esetben is mentes teljes mértékben a vendéglátásszámla a reprezentációs adó alól?
3. Ha a munkavállalónk (4.25 pont) az EU-s és hazai projekt keretén belül külföldi kiküldetésen munkavacsorán vesz részt, és az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza a vacsora díját, akkor mentes a reprezentációs adó alól?
4. Az EU-s és hazai projektből finanszírozott külföldi kiküldetésnél a munkavállaló és külsős személyek esetében a szállásszámlán külön feltüntetett étkezések díja szintén mentes lehet a reprezentációs adó alól?
Részlet a válaszából: […] felhasználást, akkor az Szja-tv. 1. sz. melléklet 4.27. pontja szerinti adómentesség alkalmazható.2. Az Szja-tv. 70. §-ának (4a) bekezdése szerint a 69. § (5a) és (5b) bekezdésétől, valamint a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.Az adómentesség nem függ attól, hogy milyen forrásból finanszírozzák a reprezentációt, de az étteremnek, ahol étkeznek, belföldi étteremnek kell lennie, és meg kell felelnie az Szja-tv. 70. § (4b) bekezdése d) alpontjának.3. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja szerint a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogya) a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek,b) a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy – ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza – bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi,c) a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének,azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá az Mt. előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakmai oktatásban részt vevő magánszemély, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:        

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?
Részlet a válaszából: […] tekintettel, a használatot biztosító félnek járó díj az általános forgalmi adó rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő, függetlenül a kérdéses díjnak a felek által alkalmazott megnevezésétől, jogcímétől.A fenti rendelkezés alapján a konkrét esetben olyan, az Áfa-tv. értelmében vett ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét az ingatlan használatával kapcsolatban áthárított költségek képezik. A közüzemi számlák az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó, attól nem elválasztható szolgáltatások, amelyek az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartozik, így – álláspontunk szerint – az ingatlan-bérbeadás nem tekinthető ingyenes ügyletnek, hanem annak ellenértékeként, így adóalapként a megtérítendő költségeket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Utazási költségtérítés

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.
Részlet a válaszából: […] munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett 18, legfeljebb 30 Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés [16/2023. Korm. rendelet 1. §, 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a) pont].A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontja határozza meg a munkába járás fogalmát. Ennek alapján az intézet székhelyére történő munkabeosztás szerinti munkavégzés munkába járásnak minősül, aminek költségtérítésére a munkába járás költségtérítésének szabályait[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Évfordulós helytörténeti kiadvány elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?
Részlet a válaszából: […] intézményekre vonatkozik, az önkormányzatra nem.2. Az egyösszegű jogdíj esetében, ha a szerzői jogdíjjal megszerzett művet több kiadásban és több évben jelentetik meg, akkor a szerzői jogdíjat az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni; ha viszont a szerzői jogdíjjal megszerzett művet csak egy alkalommal adják ki, akkor a szerzői jogdíjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni. A könyveket készletre kell venni, az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése alapján a bekerülési érték az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti előállítási érték.3. A 20 db tiszteletpéldány átadása térítés nélküli átadásnak minősül. A saját termelésű készlet térítés nélküli átadását a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, F) Késztermékek térítés nélküli átadásának elszámolása cím szerint, az értékesítést pedig az A) Késztermékek értékesítésének elszámolása cím szerint kell elszámolni.Az önkormányzat a könyveket értékesíteni fogja. A könyv értékesítéséből áfás bevétele keletkezik, ezért a könyv előállításával, forgalmazásával kapcsolatban felmerült előzetes áfa levonásba helyezhető. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi, illetve azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Örökölt társasházi lakás értékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója és testvére egy társasházi lakást örökölt az édesanyjuktól. A társasházi panellakás szigetelése még annak értékesítése előtt megtörténik. Kérdésként merült fel, hogy ezen értéknövelő beruházási kiadást figyelembe veheti-e a magánszemély költségként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor? A szigetelés kivitelezője a számlát a társasház részére állítja ki.
Részlet a válaszából: […] ráfordítást kell tekinteni, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. Egy adott kiadás tehát akkor számolható el értéknövelő beruházásként, ha az az ingatlanon elvégzett korszerűsítésnek, valamint az ingatlan piacképességét fokozó beruházásnak minősül, s a kiadásról a magánszemély a nevére szóló számlával rendelkezik. Egy társasház felújításakor nem kizárólag a külön tulajdonban lévő lakások, hanem szükségképpen a társasház közös tulajdonban lévő részeinek szigetelésére is sor kerül, ezért a társasház végezteti el munkálatokat, következésképpen a szigetelésről szóló számla is a társasház nevére kerül kiállításra. Ezt a költséget nem a lakástulajdonosok szintjén, hanem a társasház szintjén kell rendezni. Az Szja-tv. 75. §-ának (5) bekezdése alapján társasház esetében a külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételből – a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származókat is ideértve – le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, illetőleg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:        

Tárgyi eszközök adományozása

Kérdés: Alapítványunk tárgyi eszközöket szeretne egy óvoda részére átadni. Két opcióval kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. Térítésmentes átadás esetén az alapítványnak kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő egy átadás-átvételi nyilatkozat? Ha igen, a számlán milyen összeget (alap, áfa) kell feltüntetni? Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy keletkezik áfafizetési kötelezettség, amit döntés alapján vagy az alapítvány fizeti meg, vagy áthárítja az óvoda részére?
2. Használatba adás esetén az eszközök maradnak az alapítvány tulajdonában, csak ingyenes használatra adja az óvoda részére? Itt kell-e bármilyen számviteli bizonylatot kiállítani, vagy elegendő egy megállapodás? Ebben az esetben van bármilyen adózási kötelezettsége bármelyik félnek?
Részlet a válaszából: […] jog, mert az óvoda részére átadott tárgyi eszközt eleve térítésmentes átadás céljából vásárolta meg, vagy mert az eszközzel nem végzett áfaköteles szolgáltatásnyújtást, akkor az Áfa-tv. 11. §-a alapján nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.Számlázni akkor kell az ingyenes átadást, ha áfafizetési kötelezettséget keletkeztet az ingyenes átadás.A térítésmentesen átadott és – a levonási jog miatt – áfafizetési kötelezettséggel járó termékátadás esetében fő szabály szerint az átadót terheli az áfafizetési kötelezettség, de megállapodás alapján azt az átvevő átvállalhatja. Ilyen esetben a számlán az adóalap (termék átadáskori piaci értéke) + fizetendő áfa összege szerepel, de az adóalapot engedményként le kell vonni, és a fizetendő végösszeg az áfa lesz.Ingyenes használatba adás is áfakötelezettséget keletkeztet az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:      

Megbízási díj után érvényesíthető adókedvezmény

Kérdés: Önkormányzatunk volt dolgozója egy nyugdíjas, három gyermeket nevelő anya. Megbízási szerződés alapján vállalt egy munkát, ahol a kifizetőtől a 2025. évre vonatkozó megbízási díját egy összegben, december hónapban kapta meg. Az éves megbízási díj teljes összegére érvényesíthető-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] családi pótlékra jogosult, vagyb) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély három gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), a kedvezmény alapját képező jövedelmére. Így például a munkabérre, vagy – önálló tevékenység végzése esetén – a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:        

Nemzetiségi önkormányzat rendezvényén fellépő előadó szállásköltségének elszámolása

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?
Részlet a válaszából: […] rendezvényeken, eseményeken, valamint az állami, egyházi ünnepekkel kapcsolatos rendezvényeken részt vevők közül azon személyek utazásának, szállásának költségét, akik a program szerint ott a munkájukat végzik (pl. a rendezők, szervezők, meghívott előadók, fellépő művészek, a munkaköri feladatuk szerint az esemény által érintett dolgozók, a kifizető tevékenységében közreműködő, az esemény által érintett meghívottak esetében) nem kell reprezentációként kezelni, ha a hivatali, üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó szabályok egyébként alkalmazhatók.Az utazás és a szállás reprezentáció keretében történő biztosítása azok esetében merül fel, akik a felsorolt eseményeken vendégként (pl. üzleti partnerként, hivatali partnerként, díszvendégként, hozzátartozóként) vesznek részt.Az Ávr. 52. §-ának (7) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
10